DNS-szálak képződési folyamata a kettőződési villákban megy végbe. Az új DNS-szál 5’→3’ irányban képeződik, ezért legelőször az 5’-végen lévő nukleotid párja épül be; a továbbiak a 3’-vég felé haladva társulnak. Ebből következik, hogy a minta-DNS leolvasása 3’→5’ irányú, mert csak akkor jöhet létre a megfelelő összepárosodás. Például a minta DNS-szál első bázisa adenin, a másoló szál első bázisának timin kell. A kezdőponttól kiindulva, az egyik minta DNS szálon az egyik, míg a másik minta-DNS szálon az előbbivel ellentétes irányba indul meg az új DNS-szálak felépítése. Ezek az új DNS-szálak a kettőződési buborék növekedésével azonos ütemben, folyamatosan jönnek létre (vezetőszálak, leading strands). A vezető DNS-szál képződése a villa keletkezési irányával – az eredeti DNS-lánc szétválásával – megegyező irányba halad. A kezdőponttól 3’→ 5’ irányban ugyanakkor nem indulhat képződés a kettőződési villa növekedésének irányában. Ezeken a kezdőpont mögötti területeken a mintaszálak hurkot formálnak, és az új DNS-szál csak ennek a huroknak egy darabján jöhet létre. Emiatt a kezdőpont mögötti területeken az új DNS-szál csak szakaszokból (Okazaki-fragmentumok) jön létre, amely folyamat több időt vesz igénybe, mint az új DNS-szálak keletkezése a kezdőpont előtti területeken, ezért az új DNS-szálak Okazaki-darabokból felépülő részeit késlekedő szálaknak nevezzük.

A DNS-szakaszokat piciny – egyetlen foszfodiészterkötésnyi – hiányok (nick) (vastag nyilakkal jelölve) választják el. A töredékszakaszok tehát rövid RNS- és rövid (1000–1500 nukleotid) DNS-szakaszból állnak. Az ábrán az is látható, hogy a kettőződési villákban a mintaszálak leolvasási (a vezető- és a késlekedőszálon is) egyezik 3’→5’ irányú.

▪ A DNS-szálak összekapcsolása. A töredékszakaszok hossza tehát nem változik; az egyik végükön az RNS-darab lebomlik, a másikon ugyanilyen hosszú DNS-szakasz képződik. A folyamat eredményeképpen két, hiánnyal elválasztott töredékszakasz van egymás mellett, de ezeket már csak DNS alkotja. A végek foszfodiészterkötéssel kapcsolódnak a DNS-ligáz közreműködésével, energia felhasználásával. A kötésekkel a késlekedőszál is folyamatossá válik, de rövidebb a hiányok összhosszával, ezért további nukleotidok kapcsolódnak hozzá. Ha a rövidülést nem sikerül kiegyenlíteni, a DNS minden sejtosztódással rövidebbé válik, a génműködés is zavart szenved, az osztódás megáll.