RNS-szike* (közteskivágó*) spliceosome (történelmi neve: heterogeneous nuclear RNA, hnRNA) RNS–fehérje képződmény az elő-mRNS-en. Öt kis RNS-fehérjéből ( small nuclear ribo nucleo proteins, snRNPs) és több egyéb fehérjéből áll. Az snRNP-k uracilban gazdag kis RNS-t tartalmaznak – a nevük innen ered: U1, U2, U4, U5 és U6 snRNP. Az RNS-szike összetevői tétlenül különállnak, az egyes közteseken kapcsolódnak össze, és válnak tevékennyé; miközben számos más fehérje is kapcsolódik hozzájuk. Jellegzetes, hogy az RNS-szike változtatja összetevőit és szerkezetét a kivágás folyamatában. Több mint 200 fehérjével kapcsolódik. A legjelentősebbek az SR fehérjék (SRSF-ek) (elő-mRNS–mRNS átalakítás).

közteskivágás folyamata vegyfolyamatok sorozata, az →RNS-szike* (spliceosome) végzi, szabályozók közreműködésével. Rendkívüli pontosságot igényel: egyetlen bázistévesztés súlyos következményekkel járhat; ezért szükséges a bonyolult összetételű RNS-szike, különben a kivágást egyetlen enzim is elvégezhetné. A kivágás öt lépésben megy végbe:

Első és második lépés: Először az U2 (U2snRNP) kapcsolódik az A-elágazáshoz. Az RNS-szike ennek alapján azonosítja a kivágandó részt, ezzel indul a folyamat. Az U2 törzsökös GTAGTA hatosa bázispárosodással társul az A-elágazással, amelynek törzsökös adenozinja ennek következtében előemelkedik. Az U2 társulásának hatására az U1 (U1snRNP) az 5’-kivágáspont GU bázisaival kötődik, majd (második lépés) az U4-, U5- és U6 kapcsolódik az U2- és U1-hez, áthidalva a köztük lévő távolságot. Az UsnRNP kapcsolódására az 5’-kivágáshely és az A-elágazás, főleg annak törzsökös adenozinja, közel kerül egymáshoz.

Harmadik lépés: Az 5’-kivágáshely és az A-elágazás közelkerülésével az U1 helyét az U6 foglalja el, az U1- és az U4 kilökődik. A széleket az U5 tartja össze, miközben az 5’-kivágáshelyhez bázispárosodással kapcsolt U6 szintén bázispárosodással fűződik az A-elágazó adenozinjával társult U2.

Negyedik lépés: Az 5’-kivágáshely elválasztása foszfodiészter-kötéssel jön létre: Az A-kivágáshely törzsökös adenozinjának 2. OH-csoportja kötődik 5’-kivágáshely guanin (G) foszfátjához 5’–2’ foszfodiészter kötéssel, aminek következtében felszakad a köztes és a képező közötti kötés; a kettő elválik egymástól – ezt a nemzetközi irodalomban first nucleophilic attack elnevezéssel illetik. Az 5’-vég visszahajolva elektronpárral kötődik az A-elágazóhoz, lasszó alakú képződményt létrehozva. Az 5’-képező 3’-végi OH-csoportja szabadon marad.

Ötödik lépés. Az 5’-képező 3’-végi szabad OH-csoportja kötődik a 3’-képező guanin foszfátjához (second nucleophilic attack); felszakad a köztes és a képező közötti kötés, a hurokalakú köztes elválik, és az enzimek lebontják. A fehérjeképezők egyesülnek 5’–3’ foszfodiészter kötéssel.

Összegezve a kivágás két észterkötéssel (transesterificacion) jön létre: az egyik a köztes 5’-vége és adenozinja közt, a másik a két fehérjeképező végei között.

közteskivágó* →RNS-szike*