Előszó

Az orvostudomány minden területét átfogó magyar nevezettár (másképpen értelmező szótár) megírásához talán egy élet is kevés. Egyetemi hallgató koromban kezdtem hozzá nem tudatosan. A fogalmakat, szakkifejezéseket mindig leírtam a magam gondolkodásmódja szerint. Egyszerűen azért, mert így tanulok. Most is mindent leírok átfogalmazva, és úgy jegyzem meg. Ezekből a jegyzetekből több száz tudományos munka is kikerekedett, de csak az utolsó 15 évben született meg a magyar orvosi nevezettár gondolata. A feljegyzések tetemesre duzzadtak, és ezeket rendezgetve egy szótár formálódott belőlük. Természetesen szinte mindet átírtam. Ezalatt „újra elvégeztem az orvosi egyetemet”; bár csak képletesen. Megvettem a napjainkban használt tankönyveket, és mindegyiket részletesen tanulmányoztam, miközben írtam a szakszavak, fogalmak jelentését. Tanulmányokat készítettem egy-egy tárgykörből, avatott szakembereket kértem fel ellenőrzésre – néhányuk társszerző is lett, majd a dolgozatokat közreadtam. A tanulmányok készítése elengedhetetlen volt: meghatározásokat, jelentésmagyarázatokat ugyanis csak akkor lehet pontosan írni, ha a szakmai összefüggéseket is ismerjük.

Miért egyszerzős?

Ismerve az orvostudomány szerteágazó területeit, az orvosi szakok sokaságát, az olvasó joggal kérdezheti: nem lett volna jobb, ha a különböző szakterületek képviselői együtt írják a nevezettárt? Ez nagyon is észszerű kérdés; nem tudok válaszolni rá. Döntésemben, hogy egymagam írom, három szempont volt meghatározó:

• Egy sokszerzős munka óhatatlanul sokféle lesz, még ha szigorú előírásokkal készül is. A sokféleség az értelmezések tartalmi részére és megfogalmazásukra egyaránt vonatkozik.  

• Tapasztalatból tudom, hogy – jóllehet mindenki fontosnak tartja a magyar orvosi nyelvet – mégsem használják a magyar, kivált a kevéssé elterjedt, esetleg új magyar szakkifejezéseket. Sokan ódzkodnak az új magyar szakkifejezések használatától, mondván: az olvasók nem értenék meg őket. A magyarítás kérdése áthidalhatatlan ütközési forrás lett volna.

• A harmadik szempont az idő volt. Nemcsak arra gondolok, hogy a végtelenségig terhelt szakemberek miként tudnának időt szakítani a szócikkek gyűjtésére, az értelmezések megírására, hanem arra is, hogy ez igaz azoknak a szótár szerinti formálására és magyarítására is.

Miért kell a magyar nyelvű orvosi nevezettár?

A hagyományos orvosi értelmező szótárakat egyre-másra váltják fel a világhálón hozzáférhető elektronikus szótárak. Ezek alapvetően nemzetköziek, vagyis angol nyelvűek. Az orvostudomány egészére kiterjedő hazai értelmező szótárt eddig egyedül Brencsán János szerkesztett. Születéséről így írt:

„1955-ben az Egészségügyi Tudományos Tanács elfogadta egy orvosi szótárra vonatkozó tervezetemet, és ennek alapján az Akadémiai Kiadó megbízott a szótár megírásával. Ilyen előzmények után jelent meg 1963-ban az Orvosi szótár első kiadása.” (Brencsán 2006, Előszó a harmadik kiadáshoz)     

Az Orvosi szótár tehát fél évszázadnál öregebb, több kiadást megért, és orvosok nemzedékei nőttek fel rajta. Küldetése – írta Brencsán – más, mint a nagy nemzetközi értelmező orvosi szótáraké, amelyek lényegesen terjedelmesebbek. Elsősorban az idegen, főleg görög-latin szakkifejezések magyar megfelelőit tárta az olvasó elé. Az elmúl két évtizedben megjelentek még kisebb, csak egy-egy tárgykört, orvosi szakmát felölelő, eredeti és fordított szótárak; céljuk elsősorban az új ismeretek bemutatása volt. Részletes, értelmező magyar orvosi szótár tehát nincs; az érdeklődő csupán az angol nyelvűekből tájékozódhat. Ezt az űrt tölti be a ez a nevezettár, amelynek kettős célja van:

• Bizonyítani, hogy lehetséges a gyakorló orvosok számára a szükséges orvosi-biológia szakszókészlet értelmezése magyar szakszavakkal a gyógyítás legapróbb részletéig is.

• Létrehozni magyar nyelvű magyar orvosi nyelvet az idegen szakszavak magyar megfelelőinek megalkotásával és terjesztésével.  

A Magyar orvosi nevezettár a magyar nyelvű orvosi nyelv megteremtéséhez szükséges. A jelenleg használt magyar orvosi nyelv hagyományosan görög-latin alapú, szókészletének zöme görög-latin nevezet, vagyis nem magyar; orvosi nyelvünk keveréknyelv.       

A magyar orvosi nyelv létrehozására az orvosi szókészletet magyar címszók szerint értelmeztem. Ez szemléletváltás, ugyanis a forgalomban lévő orvosi szótáraink alapvetően az idegen nevezeteket értelmezik, magyarázzák. Ezt a nevezettárt magyar értelmező szótárnak is mondhatnánk, hiszen magyar szakszavakat, szószerkezeteket magyar szavakkal magyaráz.   

A magyar címszók szerinti értelmezésnek számos előnye van:

• A nemzetközi orvosi irodalomban, de a hazai görög-latinban is, valamely képletet, fogalmat stb. többféleképpen is neveznek. A magyar nyelv szókészlete lehetővé teszi az egyetlen szavas nevezetek létrehozását. Például a tuber ischiadicumot nevezik ischial tuberositynek, tuber ischialenak is; magyarul kizárólagosan ülőgumó a neve. 

• Sokszor keveredik a tuber, tuberosity, tubercle (tuber, tuberositas, tuberculum) a nevezetekben, és hozzájön még az eminentia szó is. A magyar nevezetek használatával ez elkerülhető: mindegyik idegen nevezetnek lehet egyetlen önálló magyar megfelelője. Például tuber iliopubicum, más néven eminentia iliopubica, magyarul szeméremgumó.

Szintén eltérés a szokványos orvosi értelmező szótáraktól a tömbösített, nagyobb egységekben való szerkesztés. Például a fehérjéket egy címszó alatt tárgyaltam, sok vezérszóval. Így átláthatóbb; nem kell folyvást keresni a részleteket.

gén gene a DNS-szálnak egy RNS képzésére elkülönült bázissora (DNS-elem). A bázissor átíródásával elő-mRNS (fehérjekódoló gén) vagy más RNS (RNS-kódoló gén) keletkezhet. Tágabb értelemben a gén a genetikai üzenet közvetítője, az örökítés egysége, nemzedéki továbbadója. Az emberi DNS ~200 000 gént tartalmaz; ebből a fehérjéket kódolók száma ~20 000. A gének többsége álgén és nem fehérjét kódoló RNS-t képező gén.  (→cisztron)    

álgének pseudogenes olyan közös elődtől – rendszerint kettőződéssel – származó gének, amelyek csaknem azonosak más szabályosan működő génekkel, de róluk nem képződik működőképes termék, záró bázishármas, beékelődés, törlődés vagy az indítórész gátlása miatt (pl. kis magi RNS-ek (snRNS) génjei.

átfedő gének* olyan gének, amelyek a DNS-nek azonos szakaszán vannak, de olvasáskeretük (reading frame) eltérő. A DNS-nek ezen szakaszáról két polipeptid keletkezik. Ezek a gének szokásosan ellenkező irányultságúak. Az átfedő gének sajátos formája a beágyazódott gén­.

beágyzódott gén^SP nested gene gén a génben. Olyan gén, amelynek teljes kódoló bázissora egy másik gén (befogadó gén) kódoló szakaszában van. Az emberi sejtekben jóformán mindig a kódoló szálon van valamelyik köztesben, ellentétes irányban elhelyezkedve. Ezek kifejeződése nincs összhangban a befogadó gén kifejeződésével, néha éppen ellentétes irányú, és az általuk kódolt fehérjék tevékenysége sem kapcsolódó. Pl. a véralvadási A-VIII-as faktor génjének 22-es köztesében található a kis F8A gén fordított állásban (→Huntington-kór). Kivételesen, jóformán csak az egysejtűekben, a beágyazott gén nem a köztesben van, hanem a képezőben.

belrokon gének^LM paralogous genes (gene paralogs) olyan gének, amelyek kettőződésből jöttek létre; a gén kettőződik, hogy a DNS-ben két helyet foglaljon el. A génkettőződés valamely fajban keletkezik, de rokon gén előfurdolhat két különböző fajban is, ha a fajkeletkezés a kettőződés után ment végbe. A rokon gének idővel szerkezetükben és tevékenxségükben is változhatnak. (→rokonosság)

daganatgátló gén tumor suppressor gene a daganatgátló fehérjét kódoló gén.

daganatserkentő gén­* oncogene a daganatok keletkezésében, burjánzásában részt vehető gén. A daganatok keletkezésében, fenntartásában, növekedésében, ill. terjedésében részt vevő fehérjét kódol.

elődgén* ancestor gene olyan gén, amelyből másfajta gének származtak. Az utódgének rendszerint az elődgén kettőződésével jönnek létre, ezért az elődgén megszűnik létezni.

egyesült gén fusion gene két független gén egybeválása kromoszómaátalakulás (áthelyeződés, kilökődés, megfordulás) következtében. Gyakran keletkeznek daganatokban. (→BCR-ABL gén)

fajlagos gén* időszakosan, térben/időben szabályozottan működő, szövetfajlagos polipeptideket kódoló gén.

fajrokon gének* orthologous genes (gene orthologs) különböző fajokban lévő olyan közös östől származó gének, amelyek hasonló szerkezetűek, és azonos feladatú fehérjét kódolnak, de nem génkettőződéssel jöttek létre, hanem fajelkülönülés következtében. A természetes kiválogatódás következményei. (→rokonosság)

fehérjekódoló gének protein coding genes az elő-nRNS-eket képező gének.

hasonmás gének* analogous genes (gene analogs) hasonló tevékenységű, de nem közös őstől származó (nem azonos géncsaládba tartozó) gének. 

háztartásgén housekeeping gene minden szövet számára fontos fehérjéket képező gén. Az ilyen gének jelen vannak minden sejtben, és folyamatosan kifejeződnek. Leginkább átírásfehérjéket, anyagcsere-fehérjéket és DNS–RNS kötő fehérjéket kódolnak, de sok a jelfogót, a jelzésmolekulát, transzferázokat és szállítófehérjéket képző is. Ezek a fehérjét kódoló génátíródások ~90%-át teszik ki.

ismétlődő gének^BK repeated genes a genomban több másolatban előforduló gének, mivel a róluk képződött termékre nagy mennyiségben van szükség. Ilyenek pl. a hiszton gének, tRNS gének, rRNS gének vagy az aktin gének.

kapcsolt gének linked genes egyazon kromoszómán, általában egymáshoz közel lévő olyan gének, amelyek nagy valószínűséggel együtt öröklődnek; vagyis ha az egyik öröklődik, a másik is öröklődik. A kapcsolt gének hajlamosak átcserélődésre a számcsökkentő osztódásban.  

közteses gének* discontinuous genes, split genes köztest tartalmazó gének. Ilyenek az emlősök génjei, szemben az egysejtűek csak kódoló szakaszt tartalmazó génjeivel.

nem kódoló RNS-t képező gének non-coding (nc) RNA genes nem az elő-mRNS-t, hanem más RNS-t (nem kódoló RNS-t) képező gének.

rokon gének­* homologous genes (gene homologs) közös őstől/elődtől származó gének. Két formája van: a fajrokon gén és a rokon gén. (→rokonosság)

sejtserkentő gén* proto-oncogene a sejtek növekedéséhez, burjánzásához szükséges fehérjéket kódol. Ha a működés szabálytalanná válik (génhiba, túlműködés stb. miatt), daganatképző gén­* (oncogene) a neve.

szabványgén* wild-type gene valamely népességre természetes körülmények között jellemző, leggyakoribb génváltozat. Rendszerint azonos a törzsgénnel, de lehet a törzsgénnek olyan válzata is, amelyik nem befolyásolja a fehérje működését, de jellemző az adott népességre.

szökőgének* escape genes az X-kromoszóma némitása alól kibújó gének; tevékenyek maradnak. (→X-kromoszóma-némítás)

társgének* consecutive genes olyan egymást követő gének, amelyek általában együtt szabályozódnak. Gyakoriak a közös indítójú egymás utáni gének az egysejtűekben; nevük operon.

törzsgén* consensus gene valamely gén egyetemesen elfogadott olyan változata, amelyhez hasonlítjuk a többit. Szokásosan ezt tartjuk az ép génnek.

törzsökös gén* conserved, highly conserved gene a törzsfejlődés korai szakasza óta meglévő gén.

A hagyományos szótárakban az ilyen vezérszók általában önálló címszók, ezért tagolódnak a szótárak sok részre. Ugyanez az elv a tömbösített utalásoknál.   

Miért időszerű a magyar orvosi nevezettár?

Keverék, görög-latin orvosi nyelvünk kezd angolosodni; a görög-latin nevezeteket egyre-másra angolok váltják fel. A kérdés tehát nem az, hogy ragaszkodjunk-e a csaknem félezer éves gyarmati mivoltunk hagyományaként megmaradt görög-latin nevezetekhez, hanem az, hogy azokat angol vagy magyar nevezetek váltsák-e fel. A helyzet kísértetiesen hasonlít a nyelvújítás koráéhoz: a rosszul feltett kérdésre felelve, hogy német vagy latin legyen-e a tudományok nyelve, Kazinczyék a magyart választották. Most az átmenet időszakában van rá lehetőség, hogy ne csöbörből vödörbe essünk: görög-latin keveréknyelvünk helyett ne angollal kevert orvosi tudománynyelvünk legyen, hanem végre teremtsük újjá a magyar nyelvű orvosi nyelvet. Ezért halaszthatatlan a nevezettár elkészítése. Az átalakulás szükségessége nemcsak az orvosi tudománynyelvre vonatkozik, hanem a tudományok, a szakmák mindegyikére. Ezért a szakmákat és a tudományokat művelők nyelvünk iránti felelőssége rendkívüli.         

A SZÓKÉSZLETRŐL

A szótár az orvosi-biológiai magyar és idegen nevezetek, valamint az orvoslással, egészségüggyel kapcsolatos olyan köznyelvi szavak, szószerkezetek gyűjteménye, amelyeknek lényeges orvosi-biológiai vonatkozásai is vannak. Azok a görög-latin szakkifejezéseket, amelyeket a nemzetközi irodalomban nem használnak, a nevezettár sem tárgyalja, mert a magyar orvosi nyelvben is szükségtelenek. A görög-latin nevezetek közül jóformán csupán a Terminologia Anatomica nevezettára került bele. A nemzetközi nevezeteket és változataikat viszont feltüntettem, magyarázatként, és az egyeztetés megkönnyítésére.   

A szócikkek gyűjtése

A szócikkeket fél évszázadot meghaladó folyamatos tanulás, önképzés során gyűjtöttem szótárakból, tankönyvekből, kézikönyvek sokaságából, világhálós adattárakból és több ezer tudományos közlemény tanulmányozásával.

A szócikkek ellenőrzése

Az összeállított szócikkeket tárgykörök szerint bontva elküldtem szakembereknek (l. szakmai ellenőrök), és kértem kiegészítéseket: azokat a szócikkeket, amelyeket ők még szükségesnek gondolnak. Javaslataikkal is bővült a szócikk-készlet. A nevezetek tehát szakmailag ellenőrzöttek. 

Rendkívül sok új nevezet van; fogalmam sem volt róla, hogy mennyire hiányos a magyar nyelvű magyar orvosi nyelv. Szinte új magyar tudománynyelv formálódik; ezt – mint minden új nyelvet – meg kell tanulni, csakis akkor alkalmazható. Hiszem, hogy ez megvalósul, de lehet, hogy csak nemzedékek távlatában.

Ábrák

Elkerülhetetlen, hogy egyes címszók magyarázatát ábrák segítsék. Ezeket többen készítették; nevüket az ábraaláírás után feltüntettem. 

A nevezettár jelenlegi állapota

Még nem készült el, és talán soha nem is fog. Születése állapotában van az orvosinyelv.nytud.hu honlapon. Szabadon hozzáférhető. A biológiai-orvosi nevezetek töredékét tartalmazza, folyamatosan bővül. Bárki véleményezheti, tehet javaslatot, ekként az orvostársadalom közös gondolkodásával épülhet. Ezt a megoldást három okból választottam:

▪ Az orvostudomány közel teljességét átfogó nevezettár megírásához több évtized szükséges, és mire elkészül, a fele elavul.

▪ Idős vagyok, nem tudom, mennyi időt kapok a folytatásra.

▪ A benne lévők máris hasznosíthatók, elkezdődhet a magyar nyelvű orvosi nevezetek megtanulása.

A jövő

A szó- és nevezettárat a magyar nyelvű biológiai és orvosi tudomány letéteményének szánom. Remélem, hogy a tollam letétele után a Magyar Tudományos Akadémia és a Nyelvtudományi Kutatóközpont felügyelete alá tartozó szerkesztőbizottság folytatja építését, folyamatos újítását.

Köszönetnyilvánítás

A nevezettár, noha egyszerzős, mégis rengeteg ember munkája, közös gondolkodás eredménye – mindenkinek végtelen hálával tartozom érte, az ábrák készítőinek és a szakmai ellenőröknek kivált. Hálás köszönet Siptár Péternek a nyelvi ellenőrzésért és Barabás Teréziának szakmai tanácsaiért, szakadatlan segítségért. Külön köszönet Proszéky Gábornak, a Nyelvtudományi Kutatóközpont igazgatójának, a nevezettár befogadásáért, valamint Merényi Csabának a honlap elkészítéséért.

2023. december

Bősze Péter