képsövényes méh septate uterus a Müller-cső rendellenességek ötödik csoportja, a leggyakoribb, 55%-ban fordul elő. A Müller-csövek egyesülését követően az méh-hüvely sövény felszívódása hiányának, avagy elégtelen voltának a következménye, ezért lehet részleges (bal oldali ábra) vagy teljes (jobb oldali ábra). A méh szabályos nagyágú, a méhfenék lehet élettani, kicsit behúzott, nagyritkán szemernyire kiemelkedett. A méhüreg a sövény mellett egyforma. A teljes sövény a méhnyaki nyílásig terjed, csekély átjárás mégis maradhat. Lehet egy méhnyak, de kettős is, sövénnyel elválasztva. 25%-ban fordul elő hüvelysövény. A sövény szövetszerkezete a méhfenéknél egyezik a méhfaléval, rendkívül érdús, az alsóbb részen több a kötőszöveti elem, kevesebb az ér. Itt is az MR adja a legfontosabb képet a megváltozott szerkezetről.

Igen gyakori a vetélés, koraszülés, de a túlélő magzatok is csaknem mindig károsodnak. A méhtükrözéssel végzett sövényeltávolítás nem segít. A hagyományos sövényeltávolítás azonban szabályos várandóssághoz vezethet.