mikrocsövecskék microtubules (mikrotubulusok) a sejtváz harmadik legjelentősebb összetevője, merev csövecskék ~25 nm átmérővel. Sejtigénytevékeny: szükség szerint képződi vagy fogy, változtatja helyét működését. Fontosak a sejtek alakjának megőrzésében, kivált a hosszan megnyúlt sejteknél, például az idegsejtek nyúlványai. Továbbá pályaként szolgálnak részecskék mozgásához, sejten belüli szállításban, a sejtosztódásban a kromoszómák és a sejt szétválásában.

Egyetlen fehérjéből, a →tubulinból állnak. A mikrocsövecskéknek résztöltésük van: a gyorsan növő pozitív és a lassan növő negatív vég. Ez lényeges, mert hasonlón az aktinhoz, ez határozza meg a mozgás irányát. A negatív vég kapcsolódik a befűződéshez, pontosabban a mozgóközéphez (kinotochor).

A nyugalmi sejtben a sejtközpont a mag mellett van, a mikrocsövecskékkel innen hálózza be az egész sejtet, lehetővé téve a sejtbeli összeköttetéseket. Osztódáskor a sejtközpont kettőződik, a sejt két szélre vándorol, onnan hálózza be a sejtfelet az egyenlítői síkban lévő kromoszómákhoz kapcsolódva. Egyik az egyik, a másik a másik felét.

A mikrocsövecskéket a →sejtközpont képezi. A nyugalmi sejtben egyféle van: a csillagszerűen, minden irányba növő (astral microtubules). Az osztódó sejtben még kétféle, az egyik a kromoszómákhoz kapcsolódó, a másik az átívelő, amelyik a másik sejtközponthoz igyekszik, de azt nem éri el, az egyenlítői síkon azonban túljut. (→sejtközpont).