DNS-kettőződési hibák és javításuk A DNS-kettőződésbe hiba csúszhat: előfordulhat például, hogy nem kiegészítő bázis épül be, vagy kevesebb, avagy éppen több, aminek következtében hibás DNS keletkezik. Messze a leggyakoribb a nem megfelelő pár kapcsolódása.

A polimeráz rendkívül pontosan másol, nagyjából 100 000 másolásra esik 1 hiba, ami sejtosztódásonként 120 000.

A kettőződésben keletkező hibák egy részét a kettőződési DNS-polimerázok (replicative DNA polymerases) észlelik, az exonukleáz tevékenységgel azonnal kivágják, új nukleotid beépítésével javítják. A javításnak ezt a formáját hibaellenőrzésnek (proofreading) nevezik. A kettőződési hibák 99%-a így kijavítódik. A DNS-kettőződés tehát nagyon pontos. A még maradt 1–2%-nyi hibát, a sejt a párhibajavító enzimrendszer segítségével hozza helyre a kettőződést követően.

Ha a hibát a párhibajavító rendszer sem állítja helyre, másulásként marad meg és adódik tovább a következő sejtnemzedékeknek. Például az eredeti DNS-ben C társul G-vel, amely kettőződési hiba következtében C–A társulássá alakul. A következő kettőződésnél a C–A-t tartalmazó DNS lesz a mintaszál. A C bázis G-vel fog társulni, az eredeti DNS-szál keletkezik. Az A bázis viszont T-vel, egészen más bázispár kerül az eredeti (C–G) helyére.