inzulin/IGF1 és az androgének Kétféleképpen befolyásolja az androgének képződését. Egyrészt a GnRH–LH/ACTH vonalon serkenti, másrészt közvetlenül az inzulinjelvonalon, amely – mint a fentiekben ismertettem – serkentő és gátló is lehet.
• Növeli a tüszők toksejtjeiben az androgének képződését; fokozza a szteroidképző sejtekben a CYP17A1 és a 3βHSD enzimek működését. A CYP17A1 hatása az LH-hoz kapcsolódva hatványozódik, amelynek magyarázata az inzulin és az LH jelátvitelének kapcsolódásában keresendő.
• GTH-szerűen, leginkább LH-ként hatva serkenti a tüszők tok- és granulozasejtjeit; ennek is szerepe van az androgénképzés fokozásában.
• Fokozza az agyalapi sejtek érzékenységét a GnRH-val szemben, és megzavarja a szabályos GTH-kiáramlást.
• Növeli az ACTH hatását az androgénképző sejtekre: ACTH adásakor a mellékvesekéreg sejttenyészetében több androgén képződik, ha inzulint is adnak.
▪ Az inzulintöbblet csökkenti az SHBG keletkezését, ezáltal lesz több szabad tesztoszteron, amelynek szerepe van a kórkép kialakulásban.
• A CRH–ACTH rendszert nem módosítja.