sejt cell minden élő szervezet alapeleme, legkisebb önálló működési egysége; ezek építik fel az élő szervezetet. A sejtek alkotják az élő szervezet vázát; veszik fel a táplálékot, és alakítják energiává; végzik a szervezet tevékenységét, sajátos működését; képesek önmaguk sokszorozására; és hordozzák az öröklődés anyagát. Az emberi szervezet sejtek trillióiból tevődik össze. A sejteknek sokféle része van; közülük néhány sajátos feladatot lát el – ezek a →sejtszervecskék. A sejtek egyéb részei: →sejthártya, sejtfolyadék, sejtmag, sejtplazma, sejtváz; és vannak a sejtben képződmények is: fehérjebontacs, ribotestecs, emésztőtestecs, peroxitestecs.

A sejtek életének három formája van: a nyugalmi állapot, a sejtkör (cell cycle), azaz a sejtosztódás állapota és a vénült állapot. A nyugalmi, sejtkörön kívüli állapotot G₀-állapotnak (quiescence) nevezzük; ebben a sejtek végzik sajátos tevékenységüket; a még éretlen sejtek pedig a sejtszervecskéket is fejlesztik, éretté válnak. A G₀-állapotú sejtek képesek osztódásra; osztódási jelre a sejtkörbe kerülnek. A sejtkör a sejt osztódásának folyamata. A vénült állapotot (sejtvénülés*, senescence) az osztódási képtelenség, a sejtkör befagyasztása jellemzi. A sejteknek csak kis része jut vénült állapotba. (→sejtkör, sejtvénülés).