valószínűség probability azt fejezi ki, hogy egy adott dolog mekkora eséllyel következik be. Nagyon sokféle valószínűség van, a gyakorlatban háromféle értelemben közelíthető meg: hétköznapi, bölcsészeti és matematikai.

▪ Hétköznapi értelemben a körülmények számbavételével való becslés.

▪ Bölcsészetben a szükségszerű és a véletlen tényezők egybevetése szerinti mérték; azt fejezi ki, hogy a kettő összevetése alapján mekkora a valószínűség.

▪ A matematikának egyik ága, amely számokkal írja valami bekövetkezésének a valószínűségét. 0 és 1 közötti érték; minél közelebb van az egyhez, annál nagyobb az esély. Ha bekövetkezés és nem bekövetkezés egyformán esélyes, az érték ½ (írható 0,5 és 50% formájában is). Ha a véletlenszerű esemény valószínűségét vizsgáljuk, például, hogy egy feldobott pénz fej vagy írás, akkor a valószínűséget a kívánt alkalmak és az összes alkalom hányadosával számszerűsíthetjük. Ha vizsgálati esemény valószínűségét számoljuk, például a pénzt kétszer dobjuk fel, annak a valószínűsége, hogy mindkétszer fej, mindkétszer írás, fej-írás, írás-fej legyen, ¼ (0,25, 25%).

A valószínűséget a kívánt események és az összes esemény hányadosából számoljuk képletek és valószínűségszámító (probability calculator) felhasználásával.