X-kromoszóma némítási folyamata

▪ A némítás kialakulása: Kezdeti szakasz: A XIST kizárólag a sejtmagban van, csak az elnémuló X-kromoszóma kódolja, és csak ahhoz kötődik, a másik X-kromoszómához nem kapcsolódik.

A korai ébrényi életben a némítást a XIST serkentők, mint FTX, JPX gén, a RNF12 (RLIM gén kódolja), valamint a XIST-t gátló TSIX gén szabályozza. A serkentő, gátló hatás génközelség* következménye, nem pedig a gének által kódolt lncRNS-ek hatása. A közelséghatás* csak akkor érvényesül, amikor a serkentő, gátló gén átíródik; azaz XIST átíródásához az FTX vagy a JPX és/vagy a RLIM gén átíródása szükséges, illetve az, hogy TSIX gén tevőtlen legyen. Amikor a TSIX gén íródik át, a XIST gén néma; ez az X-kromoszóma némításának az alapvető szabályozása.

A néma X-kromoszómát mintegy burkolja; állványként szolgál, nagyon sokféle kromatinmódosító, metilező stb. fehérjét toboroz. többek között a SPEN, a PRC-1 és -2, a hnRNPk, a SMCHD1 és a DNMT3b fehérjét.

A XIST több ismétletet tartalmaz, amelyeket A–F betűkkel jelölünk; ezek kapcsolják a toborzott fehérjéket. Például az 5’-végen lévő A-ismétlet a SPEN géngátló fehérjét, a SPON gomoly a NCOR-HDAC3 társgéngátlót, a hnRNPk-t pedig a B- és C-ismétlet.

A SPEN más géngátlókkal (pl. NCOR-HDAC3) társulva némítja a gének jelentős részét, és elősegíti XIST kapcsolódását a X-kromoszóma egészén. A XIST köti továbbá a hnRNPk-t, amely kapcsolja a PCR1 és a PCR2 (polycomb repressive complex1, 2) enzimeket. Ezek az enzimek hisztonok módosításával (2AK119ub1, H3K27me3) némítják a géneket, szüntetik meg a laza kromatin szerkezetet. A két folyamat párhuzamosan halad; ez az X-némítás kezdetének alapvető eleme.

▪ A némítás fenntartása: a folyamatos metilezéssel valósul meg. A fenti molekulák valósítják meg. Később, a sejtek elkülönülésével kötődik az SMCHD1, amely szintén némítja a géneket, alapvető az X-némítás fenntartásában.