mirigyhám (hengerhám) glandular epithelium általában váladékot termelő hámsejt, mások salakanyagot bocsátanak ki. A mirigyhámsejtek a mirigyek sokaságát bélelik egyetlen sorban. Legtöbbször henger alakúak tömött sorából állnak, és közvetlenül kapcsolódnak az alaphártyához (membrana basalis). A sejtmagjuk, mint az ábrán látható, a sejt alapján helyezkedik el, de vannak többmagúak is. Az ellátó erek közvetlenül a mirigyhámsejtek alatt vannak. Vannak fedőhámsejtek is közöttük, szokásosan ezek is termelnek váladékot, például a gyomorhám. Előfordulnak egyedi mirigyhámsejtek; valamilyen fedőhámsejtek közé ékelődve találhatók egyeseknél több is.

A mirigyhám felszíne az ivarérett korban rendre egyenetlen (cleft-like): piciny (0,2–2 μm) kiemelkedések (bolyhocskák, microvilli) (nyilakkal jelölve) és a felszínre nyíló bemélyedések (cryptae) váltakoznak. Az ábra átmetszeti képe is mutatja a tarkaságot.

A bemélyedések akár egy centiméter mélyen is benyúlhatnak az alapállományba, és tévesen mirigyek látszatát kelthetik. A felszínt a bemélyedésekben is egysoros hengerhámsejtek fedik.

A tartaléksejtek (→többrétegű laphám) méhnyak hengerhámsejtjei alatt is jelen vannak; a nemzetközi irodalom subcolumnar cells-nek is nevezi őket. Eredetüket itt is homály fedi. A laphámirányú hámátalakulásban van fontos szerepük, és a hengerhám sejtek is belőlük keletkeznek.