DNS-kettőződés folyamatának kezdeti lépései kiterjedten A fenti történések a DNS egészén egyszerre mennek végbe. Az ábra ezt mutatja, szintén vázlatosan.

a. A DNS-kettőződés egyszerre több kezdőpontról (nyilakkal jelölve) indul el, és – mint a vázlatos rajz mutatja – egyszerre több kettőződési buborék keletkezik, egymástól a DNS-szál eredeti szakaszaival elválasztva.

b. A DNS-másolódás folyamatosan halad előre, aminek következtében a kettőződési buborékok mindig nagyobbak lesznek, a köztük lévő eredeti DNS-szakaszok (vékony nyilakkal jelölve) hossza pedig rövidül. Az eredeti DNS-szál tehát egyszerre csak rövid DNS-szakaszok átmásolására alkalmas hosszúságon válik ketté, az új DNS-szálak pedig csak a szétnyílásoknak megfelelően képződhetnek

c. A DNS-kettőződés befejező állapota. Az új DNS-szálak kialakultak, a kettőződési buborékok eltűntek. Az Az eredeti DNS-szál és a rajta képződött új DNS-szál ellentétes (5’–3’, illetve 3’–5’) elhelyezkedésű, és az új DNS-szál bázissorrendje azonos azzal az eredeti DNS-szállal, amelyiken a másik új DNS-szál képződött. Két újonnan képződött kettősszálú DNS molekula keletkezett (szaggatott vonallal elválasztva), mindegyikben egy eredeti és egy új DNS-szál van. Az eredeti és a róla másolódott új DNS-szálat tartalmazó DNS-szálat nevezzük kromatidának, a keletkezett két kromatidát pedig testvérkromatidáknak.

A DNS-szálak másolódásával egyidejűleg új magtestecsek formálódnak, amelyekre az új DNS-szálak rögvest rátekercselődnek.