atomtömeg az atom részecskéinek tömegéből adódik össze. Nem teljesen a részecskék tömegének az összege, mert töredékük az atomot összetartó energiává alakul (atomos képződéshő), tehát annál valamivel kevesebb. Az atomtömeget kétféleképpen adjuk meg: tényleges atomtömeg és viszonyított atomtömeg formájában.
▪ A tényleges atomtömeg az atom tömege grammban kifejezve. Pl. a hidrogén tényleges atomtömege 1,66 ∙ 10-24 g, a szénné: 12 ∙ 1,66 ∙ 10-24 g.
▪ A viszonyított atomtömeg az atom tömege az atomi tömegegységhez viszonyítva. Azt fejezi ki, hogy az adott atom tömege hányszorosa az atomi tömegegységnek (amely a 12-es tömegszámú, 6 protont tartalmazó szénatomnak (126C) a 12-ed része), pl. az 1-es viszonyított atomtömeg egyenlő az atomi tömegegységgel; ez a hidrogén viszonyított atomtömege. A nitrogén viszonyított atomtömege 14, azaz 14-szerese az atomi tömegegységnek. (→atomi tömegegység)
A viszonyított atomtömeg fogalma azért szükséges, mert az atomtömegek elképzelhetetlenül kicsik, a grammokban kifejezett mértékegységük a vegyfolyamatok leírásában, számításokban nehezen alkalmazható. A vegyfolyamatok anyagmérlegét a viszonyított atomtömeg alapján számoljuk. (→mól)