égéshő az éghető anyagok elégetésekor keletkező energia mennyisége. A fizika a testek égéshőjét tárgyalja, az életfizika a szerves molekulák oxigénben történő elégését, például a glükóz „elégetésekor” szén-dioxiddá és vízzé alakul. Szervezetünkben tehát az égéshő vegyfolyamatokban keletkezik, gyakran köztitermékek keletkezésén keresztül.
A tápanyagok energiatartalmát a tápanyagok égéshője adja meg, amely a tápanyag 1 grammjának elégetésekor keletkező hőmennyiség.
A legjelentősebb energiaszolgáltatók a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék. A szénhidrátok égéshője többé-kevésbé egyforma, ezért szokásosan a glükóz égéshőjével (17,2 kJ/g) számolunk. A zsírok égéshője 39,1 kJ/g, a fehérjéké pedig 17,2 kJ/g. A tápanyagok „elégésekor” keletkezett hő (energia) arányos az felhasznált oxigén mennyiségével, ezért az elhasználódott oxigén mennyiségének ismeretében meghatározható a táplálékkal bevitt energia.
A tápanyagok bontásából („égéséből”) keletkező energia adja a biológiai belső energiát. Az égéshőből keletkező energia a szervezetben molekulákban tárolódik, és szükség szerint használódik fel. A legjelentősebb tároló az ATP. (→adenozin)