elektromágneses sugárzás (hullám) electromagnetic radiation valamely forrásból közvetítő közeg nélkül terjedő, az elektromos és mágneses terek folytonos váltákozásából álló energiafolyam, amely a fény sebességével terjed minden irányban. Körzserű fizikában az elektromágneses sugárzás a foton.

A forrás rezgő töltés, amelyben a pozitív és a negetív töltés váltakozva felfelé és lefelé mozdul el folyamatosan. Minden töltés körül elektromos tér keletkezik. A töltés le-fel mozgása miatt az elektromos tér is mozog hullám formájában. Amikor a pozítív töltés felfelé mozdul, a hullám emelkedik, amikor lefelé, a hullám süllyed. A mozgó elektromos tér mágneses teret gerjeszt, iránya az elektromos tér irányának változását követi. A mozgó mágneses tér elektromos teret hoz létre, vagyis folyamatosan keletkezik elektromos és mágneses tér, ezt nevezzük elektromomágneses térnek. Az energiafolyam pedig nem más, mint az elektromágneses tereknek haránthullámok szerinti terjedése a térben – azaz maga a tér terjed a haránthullámok tulajdonságaival. A kétféle tér egymással hegyes szöget zár be, a terjedés iránya pedig merőleges a hullámokra. Az ábrán az elektromos teret piros, a mágnesest a kék szín jelöli; ez maga az elektromágneses hullám, illetve sugárzás. (Az ábrát Teleki Katalin készítette.) Jellemzői a hullámhossz és a hullámgyakoriság (v).

Az elektromágneses sugárzás elemi energiaimennyisége az energiarészecs (energy quantum), amely egyenesen arányos a felvett vagy leadott sugárzás hullámgyakoriságával (v). Az elektromágneses sugárzás energiájára érvényes: E = h ∙ v (h = 6,626 ∙ 10-34 J ∙ s; ez a Planck-állandó – dimenziója J ∙ s)

Háromféle elektromágneses sugárzást ismerünk: a radiosugárzást, a fényt és a gammasugárzást.