elektromágneses sugárzás (hullám) electromagnetic radiation valamely forrásból közvetítő közeg nélkül terjedő, az elektromos és mágneses terek folytonos váltákozásából álló energiafolyam, amely a fény sebességével terjed minden irányban. Körzserű fizikában az elektromágneses sugárzás a foton.
A forrás rezgő töltés, amelyben a pozitív és a negetív töltés váltakozva
felfelé és lefelé mozdul el folyamatosan. Minden töltés körül elektromos tér
keletkezik. A töltés le-fel mozgása miatt az elektromos tér is mozog hullám
formájában. Amikor a pozítív töltés felfelé mozdul, a hullám emelkedik, amikor
lefelé, a hullám süllyed. A mozgó elektromos tér mágneses teret gerjeszt,
iránya az elektromos tér irányának változását követi. A mozgó mágneses tér
elektromos teret hoz létre, vagyis folyamatosan keletkezik elektromos és
mágneses tér, ezt nevezzük elektromomágneses térnek. Az energiafolyam pedig nem
más, mint az elektromágneses tereknek haránthullámok szerinti terjedése a
térben – azaz maga a tér terjed a haránthullámok tulajdonságaival. A kétféle tér
egymással hegyes szöget zár be, a terjedés iránya pedig merőleges a hullámokra.
Az ábrán az elektromos teret piros, a mágnesest a kék szín jelöli; ez maga az
elektromágneses hullám, illetve sugárzás. (Az ábrát Teleki Katalin készítette.)
Jellemzői a hullámhossz és a hullámgyakoriság (v).
Az elektromágneses sugárzás elemi energiaimennyisége az energiarészecs (energy quantum), amely egyenesen arányos a felvett vagy leadott sugárzás hullámgyakoriságával (v). Az elektromágneses sugárzás energiájára érvényes: E = h ∙ v (h = 6,626 ∙ 10-34 J ∙ s; ez a Planck-állandó – dimenziója J ∙ s)
Háromféle elektromágneses sugárzást ismerünk: a radiosugárzást, a fényt és a gammasugárzást.