FAD (flavin-adenin-dinukleotid) flavin adenide dinucleotide elektronátmeneti folyamatok enzimeinek tartozékcsoportja, elektronszállító. A riboflavin (B2-vitamin) és az ADP (adenozin-difoszfát) egyesülésével jön létre: a riboflavin alkoholos OH-csoportja hidrogénjének helyére kötődik az ADP. A FAD összegképlete: C₂₇H₃₃N₉O₁₅P₂. Dehidrogenázokhoz (más néven: KoQ-reduktázokhoz) kötődve vesz fel két elektront és két protont (hidrogént), FADH₂-vé (FADH + H⁺) alakul. A FAD először 1 elektront és 1 protont vesz fel, szemikinon keletkezik; újabb elektron és proton felvételével jön létre a FADH₂.

A folyamat visszafordítható: a FADH₂ egymás után átad két elektront és protont, és visszaalakul FAD-dá, miközben energia szabadul fel. A FADH₂ tehát energiahordozó, részben elektronátadó, részben protonátadó (sav).

A FAD-nak fontos szerepe van a légzési láncban: a fehérjeössztes II (szukcinát-KoQ-reduktáz) tartozékcsoportja; a szukcinátból felvesz két elektront, FADH₂-vé alakul, a szukcinátból pedig a citrát-körben fumarát lesz. A FADH₂ két elektronját az ubikinon (KoQ₁₀) veszi fel az enzimben, és viszi tovább a végső elektronleadás­ szakaszába, amelyben a FADH₂-által leadott elektronok energiája körülbelül két ATP keletkezéséhez használódik fel. Lényeges szerepe van a FAD-nak még a zsírsavak β-elektronátadásában is.