falósejtjelfogók phagocyte receptors a falósejteknek a lebontandó részecskéket felismerő felszíni jelfogói. Nagyon sokféle van, mivel igen sokféle részecskét (a mikrobák és a sejtek sokféleségét) kell felismerni. Ezeket két nagy csoportra osztjuk: az antigénfedést felismerő (opsonic receptors) és a mintázatfelismerő jelfogók (non-opsonic receptors, pattern-recognition receptors [PRR]) csoportjára.

▪ A mintázatfelismerő jelfogók közvetlenül ismernek fel korokozótársult mintázatokat (pathogen-associated molecular pattern [PAMP]), és kapcsolódnak hozzájuk – ezek a jelfogók tehát nem keringő jelvivőket kötnek.

A kórokozótársult mintázatok olyan ősi mintázatok, amelyek a magasabb rendűek sejtjein már nincsenek jelen, a mikrobákon azonban igen, és, lévén ősiek, nem is nagyon módosulnak. Ilyenek például a β-glukánok és a mannózok a gombákon, a lipopoliszacharidok a baktériumokon stb. Ez azért lényeges, mert a mikrobák hajlamosak gyakori alakváltoztatásra, a sejtfalásra szakosodott, veleszületetten kódolt jelfogók száma ugyanakkor korlátozott: az új alakzatok száma meghaladja a jelfogók felismerési képességét.

▪ Jellegzetes nem lefedő jelfogók a dektinek (dectin-1 és dectin-2), a DC-SIGN, a mincle, a mannózjelfogó, a MACRO, az MCL és néhány enyészetjelfogó (SR-B [CD36], SR-A). Idesoroljuk a sejtvégzeti jelfogókat is (αVβ3, αVβ5, BAI1 [ brain-specific angiogenesis inhibitor 1], CD14, TIM1 [T cell immunoglobulin mucin], TIM4, stabilin-2).