forgatónyomaték torque (moment, moment of force) a testre ható erőnek a forgatóképességét kifejező iránymennyisége, a forgástengely irányába mutat. Akkor jön létre, ha az erő hatásvonala nem vagy nem csak a test tengelyére (középpontjára) irányul. Például ha egy labdát elrúgunk, a labda nemcsak elszáll, hanem gyakran forog a tengelye körül is. Avagy a középponthoz rögzített testnek (például libikóka, zsineghez kötött labda) nem a középpontjára merőlegesen hat. Forgásba hozhatja a testet, megváltoztathatja a forgását és a forgástengelyt is.
A forgatónyomaték hatásvonalának a forgástengelytől (középponttól) mért távolsága az erőkar. Jele: k. SI egysége: méter. Ha az erő hatásvonala keresztezi a tengelyt, az erőkar értéke nulla.
A forgatónyomaték jele: M, ritkán τ (tau). Egyenlő az erő és az erőkar szorzatával. M = F × k (F az erő, a k az erőkar). SI-rendszerben N × m (N – newton; m – méter). Lehet pozitív és negatív előjelű: az óramutató járásával egyező a negatív. Arányos a szöggyorsulással.