génszerkezet a gén elemi egységei. Szemben az egysejtűekkel, amelyeknek génjei általában teljes egészében csak a fehérjét képező nukleotidsorból állnak – azaz minden egyes bázis részt vesz a fehérjeképződésben –, az emberi gének nagyobbak, mint egy fehérje képződéséhez szükséges jelrendszer. Ez csak úgy lehetséges, hogy a gének egyes részei nem működnek közre a fehérjék kialakításában. Ennek alapján háromféle alapelemet különböztetnek meg: az indítót (az átírást előkészítő 5’-vég), a képezőket, amelyek kódolják a fehérjéket, valamint a nem kódoló közteseket. (→indító, képező, köztes) A génnek a képezőket és közteseket tartalmazó részét kódoló szakasznak* nevezzük, amely az kezdő bázishármassal indul – ehhez kapcsolódik a polimeráz, elindítva az átírást. A kódoló szakasz vége a záró bázishármas; a polimeráz ezzel kapcsolódva megáll, az átírás befejeződik. A kezdő bázishármas és az indító közötti nukleotidok nem íródnak át, miként a záró bázishármas utániak sem. Az előző az 5’-végi, az utóbbi 3’-végi nem átíródó szakasz (5’-, illetve 3’-UTR [ un translated regiom]). Ezeknek az mRNS végeinek kialakításában van szerepe. (→indító, képező, köztes)
