Golgi-hálózat Golgi apparatus/body (nevezik egyszerűen Golginak is) a plazmahálózat és a sejtmag közelében elhelyezkedő, negyed körív alakú, fénymikroszkóppal látható szervecske; párhuzamosan egymás mellé rendeződött hártyás falú lapos zsákokból épül fel, amelyek helyenként tartályszerűen kitágulnak (tartályocskák, Golgi-cisternae). A tartályocskákban enzimek vannak, ezek módosítják, irányítják a fehérjéket. A Golgi-hálózatnak a plazmahálózat felé néző felszíne a fogadófelszín (cis [sejtmagközeli], receiving face), az ellentétes, a sejthártya felé néző felszín pedig a küldőfelszín (trans [sejtmagtávoli], shiping face), innen továbbítódnak a hólyagcsák (vesicle) a sejthártya felé. A fogadófelszín nincs közvetlen kapcsolatban a plazmahálózattal; az arról lefűződő, fehérjéket tartalmazó hólyagcsákat köti meg. Az elektronmikroszkópos felvétel jobb oldalán látható patkóalakú párhozamos csövecskék a Golgi-hálózat. A domború oldala a küldő-, a homorú a fogadófelszíne. Az ábra bal alsó részében plazmahálózat-részlet látszik; az innen jövő hólyagcsák (sötét tömörülések) kapcsolódnak a fogadófelszínhez. (Oláh Imre felvétele.) A hólyagcsák a hártyáik összeolvadásával átadják fehérjéiket, majd ismét lefűződve, üresen, avagy a tévesen szállított (nem módosítandó) fehérjékkel visszatérnek a plazmahártyához.

A fehérjék a Golgi-tartályocskákon áthaladva módosulnak, és csomagolódnak a célpontjuknak megfelelően. Végül eljutnak a küldő részhez, ahonnan hólyagcsákba zárva haladnak a sejthártyához, illetve a bontóenzimeket tartalmazó hólyagcsák az oldótestecs (lysosome) irányába. A legtöbb hólyagcsa a sejthártyához halad, ahol hártyáik összeolvadva tartalmukat leadják a sejten kívüli térbe; a hólyagcsák hártyái pedig a sejthártya részévé válnak. A Golgi-hálózat sejtenként eltérő alakú, nagyságú, és tevékenységállapota szerint is változó.