gyulladásállapot* low grade systemic inflammation a szervezet olyan állapota, amelyben a gyulladáskor keletkező molekulák (IL6, IL1β, IL18, CRP- [high-sensitivity C-reactive protein] TNFα stb.) és sejtek (fehérvérsejtek, egymagúak, nagyfalósejtek stb.) felszaporodnak, de a gyulladásra jellemző panaszok, tünetek és szövetelváltozások (fájdalom, duzzadás, pír, láz) nem alakulnak ki; ezért nem nevezzük gyulladásnak. A keringéssel szállított gyulladásmolekulák befolyásolják más sejtek működését, és előbb-utóbb kóros elváltozásokhoz, betegséghez vezetnek (→szív- és érbetegségek). Jellemzi a gyulladásállapotot a szabadgyökök képződése és az immunfelügyelet csökkenése is; mindkettő elősegíti a rákképződést. Gyulladásállapotot okoz a zsírtöbblet, a rosszindulatú daganatok, a szövetelhalások, az idült fertőzöttség, az állandósult allergia, de ide sorolják az öregséget is.

A gyulladásállapot klinikailag nem vehető észre; szokásosan laboratóriumi vizsgálatokkal, a szérumban lévő gyulladásjelzőkkel kórismézzük. Ezek közül a CRP a legjelentősebb, amelyet az FVS (fehérvérsejtszám) jól kiegészít. Közéjük tartoznak még az IL6 és a TNFα, és a szabaddá vált adhéziós molekulák (VCAM1, ICAM1, E-szelektin) mérése is. Jellemző a gyulladásállapotra még a csökkent HDL-koleszterin-szint.