gyűrűs RNS circRNS circular RNAs, circRNA egyszálú, körkörös, 5’-, és 3’-vég nélküli RNS; az 5’.sapka és a 3’-farok nem alakul ki. Az elő-mRNS-ből keletkezik fordított vagylagos kivágódással (alternative back-splicing, ABS). A vágáshelyek fordítva (az alsó 5’-vágáshely a felső 3’-vágáshellyel) egyesülnek, elektronkötéssel gyűrűs szerkezet jön létre. Egyetlen génről nagyon sok gyűrűs RNS keletkezik. Az RNS-szike hozza létre a kivágási szabályozók irányításával.

A gyűrűs RNS-ek szerkezete változatos: képező a legtöbben van, de előfordul köztes, 3’- és 5’-UTR, sőt génközi rész is, különböző összetételben. Ennek megfelelően sokféle nemzetközi elnevezésük van: exoncircRNAs (EcircRNAs), intrinsic circRNAs vagy circular intronic RNAs (ciRNAs) és intron-exon circRNAs vagy exonic-intronic circRNAs (EIciRNAs). Az ecircRNS a leggyakoribb; sokszor kapcsolódik miRNS-sel és RNS-kötő fehérjével (RBP-vel).

A köztes gyűrűs RNS-ek kivételével a legtöbb a sejtplazmába szállítódik az UAP56 (DDX39B) és az URH49 (DDX39A) szállítófehérjék közreműködésével; függően a hosszuktól. Sok marad a sejtmagban is. A végek hiányában a gyűrűs RNS állékony, a sejtplazma enzimei kevéssé képesek megtámadni, ezért a plazmában szabadon vannak.

A gyűrűs RNS-ek hatásukat leginkább törlő miRNS-ként fejtik ki: versengve foglalják el az miRNS helyét az mRNS-en, megakadályozva, hogy az miRNS gátolja az mRNS-t, a fehérjeképződést. Így vesznek részt a sejtkör és a sejt–sejt kapcsolatok szabályozásában. A génátírást a magban lévő, főleg köztest tartalmazó circRNS-ek befolyásolják, serkenthetik az RNS-polimeráz-2-t.

A gyűrűs RNS átíródhat polipeptiddé. Az 5’-sapka-függő átfordítódás nem mehet végbe, de a circRNS tartalmazza az IRES-t (internal ribosome entry sites) és kapcsolódhat a olvasókerethez (ORF) is.