hatócsoport functional group (funkciós csoport) a szerves
molekuláknak az a legkisebb része, amely meghatározza a molekulák részvételi
módját a vegyi folyamatokban – egyfajta hatócsoport jóformán mindig ugyanúgy
hat. A hatócsoport kizárólag elektronkötéssel fűződik a molekulához. Azt a
szénatomot, amelyhez kötődik, 1-es vagy α-szénatomnak nevezzük. Egyes kisebb
hatócsoportok részei lehetnek a nagyobbaknak, pl. a karboxilcsoport (COOH) a
karbonil (C=O) és a hidroxilcsoport (OH) együttese. A gyakoribb hatócsoportok a
szénatomhoz kapcsolt atomok/molekulák és a kötések száma szerint:
Csak szénatomot tartalmazók | alkil (R1–C–C–R2), alkenil (R–C═C), alkinil (R–C≡C) |
Csak szénatomot és hidrogént tartalmazók | metil (R–CH3), etil (R–CH2–CH3), fenil (fenilgyűrű) (R–C6–H5) |
Szénatomot és halogént tartalmazók | halogenid (R–C–F, R–C–Cl stb.) |
Szénatomot és oxigént tartalmazók | |
▸ szén–oxigén egyszeres kötés | hidroxil (alkoholos) (R–C–OH), éter (alkoxil) (R1–C–O–C–R2) |
▸ szén–oxigén kettőskötés (oxocsoport) | formil (H–C═O), karbonil (aldehid) ![]() ![]() |
▸ szén–oxigén egyszeres és kettőskötés | karboxil ![]() ![]() ![]() |
▸ anhidridek | karbonsavanhidrid ![]() ![]() ![]() |
Szénatomot, oxigént és nitrogént tartalmazók | amido ![]() |
Szén- és nitrogénatomot tartalmazók | amino (R–C–NH2), imino (R–C=NH), nitril (cianid) (R–C≡N) guanidino![]() ![]() |
Szénatomot és ként tartalmazók | szulfhidril
(R–C–SH), tioéter (szulfid) (R–C–S–C ), tioészter ![]() |
Ezeknek a hozzájuk kapcsolódó oldalláncok szerint nagyon sokféle származéka fordul elő, melyeknek a megnevezését a hatócsoport és az alapszénhidrogén elnevezésének összekapcsolásával alakították ki. A biológiai hatású vegyületeknek többféle hatócsoportja is lehet, sőt felfoghatók a hatócsoportok együtteseként is, pl. hisztidin: 2-amino-3-(1H-imidazol-4-il) propánsav, amelyben amino, imidazol és karboxil hatócsoport van. A szerves vegyületek végtelen sokaságát a hatócsoportok szerint rendezzük osztályokba.