jelátadás* juxtacrine signaling, contact dependent signaling közvetlenül érintkező vagy egymáshoz nagyon közel lévő sejtek közötti jelzéskapcsolat. A jelátadást végző molekulát jelátadónak* nevezzük. A sejthártyán jelenik meg, általában fehérje, és leválás nélkül adja át a jelzést a mellette lévő sejtnek. A jelátadó molekula tehát nem jut a keringésbe és a sejtközi térbe sem. A jelátadásnak három formája ismert:
• Tapadó jelátadás*. A jeladó és a fogadó sejt úgy kapcsolódik össze, hogy az egyik sejt felszíni jelfogója érintkezik a másik sejt felszínén lévő jelmolekulával. A jeladó a sejtmembránjába ékelődő jelmolekulákat fejez ki, ezek a külső felszínen is megjelennek, és közülük azok, amelyek a szomszédos célsejt jelfogóinak közelében vannak, létre tudják hozni a kapcsolatot velük. Pl. NOTCH-jelkapcsolódás. (→NOTCH jelpálya)
▪ Réskapcsolatos átadás (gap junction). A szomszédos sejtek érintkező sejtmembránjait összekötő réskapcsolaton történő vegyi vagy elektromos jelzésátadás. A réskapcsolatot a konnexin nevű, sejthártyán átívelő fehérjék hozzák létre; hasonló az ioncsatornákhoz – voltaképpen sajátos ioncsatorna. Egy sejt sejthártyájában hat konnexin fehérje társul úgy, hogy közöttük csatorna keletkezik; ez a képződmény a fél jelcsatorna* (hemichannel, hemiconnexon). A bal oldali ábrán hosszában átmetszett fél jelcsatorna (connexon) látható: az ábrán a hatból három konnexin fehérje és az általuk közrefogott csatorna látható. A képződmény kifelé és a sejt belseje felé is túl ér a két párhuzamos szürke vonallal jelölt sejthártyán. A jobb oldali ábrán a két félcsatornából összeszerelődő, a két sejtet összekötő réskapcsolat hosszmetszete látható. Az egyik sejt felszíni fél jelcsatornájának sejten kívüli része kapcsolódik a szomszédos sejt fél jelcsatornájának sejten kívüli részével, így jön létre a teljes a jelcsatorna (connexon, gap-junction channel), amelynek résátmérője ~2 nm, hossza ~20 nm. Ezen keresztül <1000 Da nagyságú molekulák (~1 nm nagyságú szerves anyagok; ionok, amelyek akár elektromos ingerületet is átadhatnak [agyban, szívsejtekben]; megnyúlt formájú nagymolekulák, siRNS-ek stb.) juthatnak át az egyik sejt plazmájából a másik sejt plazmájába. A különböző sejtek fél jelcsatornái más-más konnexin-hasonmásokból épülhetnek fel, és csak a hozzájuk illőkkel képesek társulni.
A jelcsatornás jelzés a szöveteket alkotó egymás melletti sejtek alapvető üzenetközvetítési módja, rendkívül gyors, meghatározó a szövetek kialakulásában, elkülönülésében, a gyulladásos sejtválaszban, a sejtnövekedésben, a sejtvégzetben, a génkifejeződésben stb. Károsodása számos betegséghez hozzájárulhat (→konnexin)
▪ Illesztékes jelátadás (synaptic signaling) a jeladó és fogadó sejt között csak néhány nm-es rés van; ezen keresztül továbbítódik a jelzés – a jelmolekula elkerüli a vérkeringést és a sejtközi teret is.