jelterjedés* a sejtközi állományban végbemenő jelzés. Két formája van: a közelsejtes és a sajátsejtes jelzés.

közelsejtes jelterjedésLM paracrine signaling (parakrin jelzés) A sejt által kibocsátott jelmolekula a sejtközi térben marad, és jut el egy közeli sejt jelfogójához. A véráramba nem kerül, csupán a sejtközi állományban tesz meg rövid utat, μm nagyságú távolságot. Ilyen pl. az FGF (fibroblast growth factor), amely meghatározó többek közt az idegrendszeri jelátadásokban.

sajátsejtes jelterjedés autocrine signaling (autokrin jelzés) a jeladó sejtre való jelszállítás: a jeladó és a fogadó sejt ugyanaz. Egyazon sejt felszínén fejeződik ki a jelvivő és a jelfogó is: a sejt kibocsátja a jelmolekulát a sejtközi térbe, amely azonnal kötődik a saját jelfogójához (azonos célsejt). Kivált a sejtek között ritkán előforduló pozitív visszacsatolási folyamatokat jellemzi; ilyen a sejt-elkülönüléskor azonos irányba fejlődő sejtcsoportok összehangolásának szabályozási módja is.