konnexin connexin, Cx olyan sejthártya-fehérje, amely négyszer keresztezi a sejthártyát (four-pass transmembrane protein), tehát négy sejthártya-gomoly található benne (transmemrane domain, M1–M4). Az elsőt és a másodikat, valamint a harmadikat és a negyediket sejten kívüli hurok (extracellular loop, E1, E2), a másodikat és a harmadikat sejten belüli hurok (cytoplasmic loop, CL) kapcsolja össze. Az N- és a C-vég is a sejtplazmában van. Az N-vég, a gomolyok és a sejt kívüli hurkok törzsökösek, a sejtbeli hurok és kiváltképpen a C-vég változó; az egyes formák ebben különböznek. Tömegük 20–60 kDa, a méretbeli különbségek a C-vég hosszúságából adódnak. Nevük a rövidített formából (Cx) és a tömegüket jelző számból áll, pl. Cx26 a 26 kDa tömegű konnexin.

Az emberi sejtekben 21-féle konnexin ismert, ezeket az aminosavak hasonlósága, a C-vég hossza és a kódoló gén szerkezete alapján öt csoportba (α, β, γ, δ, ε) sorolják. Az α-csoport a Cx40, Cx43, Cx46 és Cx50, a β-csoport a Cx26, Cx30 és Cx32, a γ-csoport a Cx45 és Cx47), a δ-csoport a Cx36 és 40.1, az ε-csoport pedig a Cx23 konnexint foglalja magában. Ezek a fehérjék általánosan képződnek a sejtekben, a legtöbb szövetben több mint egyféle hasonmás keletkezik, az adott szövetre jellemzően. A legáltalánosabban előforduló a Cx43, de sok szövetben képződik a Cx26 is.

Egymással szomszédos sejtek konnexinjei egy jelcsatornát (connexon) hoznak létre: egy sejten belül hat konnexin egyesül úgy, hogy a sejthártyában egy átjárható rést képez. Ez a képződmény a fél jelcsatorna (half connexon). Az érintkező sejtek egy-egy fél jelcsatornája kapcsolódik egymással, így közöttük egy kis részecskék számára átjárható, ugyanakkor szabályozható nyitású összeköttetés alakul ki. Ezt nevezik réskapcsolatnak – a réskapcsolat a szomszédos sejtek egymás felé történő jelküldésének egyik alapeleme. (→jelátadás)

A 21 emberi konnexin fehérjét legalább 20 tagú géncsalád kódolja (multigenic family). A géneket még azelőtt elnevezték, mielőtt az általuk kódolt fehérjéket megfelelően jellemezni tudták volna. Ez az oka, hogy a konnexinek elnevezésére egy másik rendszer is létezik, amely a gének osztályozásán alapul. Ez a GJ (gap junction, réskapcsolat) előtagból, az alosztály jeléből és egy, a gén sorrendjét jelölő számból áll. Ennek következtében pl. miután a Cx43-at a GJA1 gén kódolja, így magát a fehérjét is nevezik GJA1-nek. A nem megfelelő fél jelcsatornák az emésztő- vagy a fehérjebontacsokban azonnal lebomlanak. A lebontás–képződés szigorúan szabályozott, hibái betegségek kialakulásához vezetnek (connexinopathies). A konnexin gének hibáit sokféle betegségben megfigyelték, pl. süketség, idegbántalmak, bőrbetegségek, ritmuszavarok stb.