mértékegység unit (egység, nemzetközi egység [IU – international unit]) valamely mennyiség nemzetközileg meghatározott (törvényben rögzített) elemi értéke; a nagyságmennyiséget és az iránymennyiséget ehhez viszonyítjuk. Pl. az elektromos töltés SI-egysége a coulomb, jele C = 1,6 × 10^-19 töltésmennyiség – 10 coulomb (10 C) = 10 töltésegységnyi töltés = 10 × (1,6 × 10^-19) mennyiséggel. Megkülönböztetünk alap- és származtatott mértékegységet. (→mennyiség)

▪ Alapegység: önkényesen – általában nemzetközileg – választott egység, pl. hosszúság, tömeg.

▪ Származtatott egység: más mértékegységből kiinduló mértékegység. Az eredő mértékegységből számoljuk valamilyen egyenlettel (szorzás, hányados stb.), pl. sebesség, amely a távolság és a távolság megtételére fordított idő hányadosa.

A mértékegységek neveit kis kezdőbetűvel írjuk, a tulajdonnévből származókat is (amper, kelvin). Kivétel a személynév–fok összetétel (Celsius-fok). A két mértékegység neve összetételt képez (newtonmásodperc), de a mértékegység jele és a másik mértékegység nem társítható (Nmásodperc), a jelek közé szóközt kell tenni (N s). A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit a 10 hatványával és előtét­szókkal fejezzük ki a mellékelt táblázat szerint. Pl. milliméter = 10^-3 méter.