NAD, NADP (nikotinsavamid-adenin-dinukleotid, nikotinsavamid-adenin-dinukleotid-foszfát) nukleotid felépítésű (D-ribózt és adenozint tartalmazó) társenzim (nukleotid társenzim). A NAD és a NADP is elektronátvivő enzimekkel (dehidrogenázok) társul, ezért nevezzük társenzimnek. Az elektronvesztett formákat NAD+, NADP+, az elektronfelvett formákat NADH, NADPH írással jelöljük. A NAD+ a biológiai folyamatok egyik legjelentősebb elektronfelvevő molekulája; a NADH pedig a sejt fő elektronleadója, de az elektronok nem közvetlenül, hanem a légzési láncban, több lépésben jutnak az oxigénhez. Egyenlettel felírva:
NADH + H+ + ½ O2 → NAD+ + H2O
A NAD–NADH pár elektronátmenetsége pH 7-nél 0,32 V (Eo = 0,32 V). Az oxigéné +0,81 V, így a NADH + oxigén elektronátmenetsége 1, 13 V. Ebből kiszámítható, hogy a vegyfolyamat hajtóereje egy NADH két elektronleadására (1 mol víz) számolva:
DGo = -2 ∙ 96,5 ∙ 1,13 kJ/mol = -218 kJ/mol (a DGo a szabvány szabadenergia-változás). (→sejtlégzés, szabvány szabadenergia)