RNS-szerkezet A ribonukleinsav egyszálú láncvegyület; ribózból (öt szénatomos szénhidrát), négyféle nitrogéntartalmú bázisból (adenin, citozin, guanin, uracil) és foszfátcsoportokból álló nukleotidtöbbes.

■ Az elsődleges szerkezet lényegében azonos a DNS szerkezetével, két különbséggel:

• Az RNS-szál gerincét 3’-, 5’-foszfodiészter-kötésesel kapcsolt D-ribózok képezik (a D-dezoxiribózok helyett), hozzájuk kötődnek a bázisok β-N-glikozidos-kötéssel.

• A másik eltérés az, hogy a timin helyett uracil van; az RNS purinbázisai tehát azonosak, a pirimidinbázisok azonban részben mások. Ritka bázisok – például dihidrouracil (DHU), pszeudouridin (Ψ), metilezett bázisok, és kivételesen timin – 10-15%-ban vesznek részt az RNS felépítésében. Ezek rendszerint az átíródást követő módosításokkal kerülnek bele. Az RNS-ben a purin- és pirimidinbázisok aránya tetszőleges, mert a molekula elsődlegesen egyszálú, nincsenek bázispárok.

Az 5’-végen rendszerint foszforilált guanin található.

■ Másodlagos szerkezet. A hosszabb RNS-ek gyakran elfordulnak, elhajlanak, és a bázisok között hidrogénkötések keletkeznek (önkiegészítő bázispárosodás), hosszabb-rövidebb szakaszain kétszálú szerkezet jön létre. Ez a másodlagos szerkezet. Az ilyen RNS-eket nevezzük kétszálú RNS-eknek. Ez alapvetően különbözik a DNS-től. A DNS-ben ugyanis két DNS-szál kapcsolódik össze, az RNS-ben pedig mindig csak egy szálnak egyes részei. Az így kialakult szerkezet RNS-enként nagyon eltérő, általában egy-egy RNS-fajtára jellemző.