sejthártyabolyhok (mikrobolyhok) microvilli a sejthártya mikron nagyságú kitüremkedései a sejtfelszín növelésére. Sokféle sejt felszínén megtalálhatók: bélhámsejtek, tüdőhámsejtek, nyúlványos sejtek, idegsejtek, nyiroksejtek stb.

A mikrobolyhok átmérője 50–550 nm, hosszuk 100 nm-től néhány mikronig terjed; ekként hihetetlenül megnövelik a sejtfelszínt, a sejtplazmát viszont alig. Egyetlen sejten több ezer boholy is lehet szabályosan rendeződve, pl. a bélhámsejteken (kefeszegély).

A boholy vázát 20–30 párhuzamos, hézagosan kapcsolt aktinszálból álló aktinfonal alkotja, amelyet a sejthártya fed. Az aktinszálakat fibrin–villin–ezrin fehérjehármas köti össze. Hegyes végződésük (+ vég) a boholy csúcsában egynemű anyagban végződik; másik végük a sejtkéregben horgonyozódik. Az aktinfonalat oldalt a sejthártyához a miozin-1a és az ezrin rögzíti. A hártyaboholy kialakulásában a profilinnal irányított aktinképződés a meghatározó.

A sejthártyabolyhok tevőleges képződmények, nemcsak a sejtfelszín növelésére szolgálnak, pl. a nyiroksejtek bolyhai az antigéneket kutatják, és szerepük van a jelzésfolyamatokban is. Tevékenységüket citokinek, kemokinek szabályozzák. Elváltozásaik összefüggnek betegségekkel, pl. hajsejtes fehérvérűségben a B-sejtek bolyhai szabálytalanok.