tubulin tubulin kettős jelentésű: jelöli a tubulin fehérjék törzsökös nagycsaládját vagy annak valamelyik tagját.

A tubulin fehérje 55 kDa tömegű gomolyag fehérje GTP-t/GDP-t kötő részegységgel. Sokféle ismert, a mikrocsövecskékben α- és

β-tubilin, fordul elő. Ezek párokat alkotnak (tubulinkettős). Egy-egy pár 8 nm hosszú. Az α-tubulin C’-végi tirozinja visszatérően leválasztódik és visszaadódik. A leválasztást ismeretlen karboxi-peptidáz végzi, a hozzáadást pedig a tubuli-tirozin-ligáz. A kapcsolódás energiaigényes, ATP–ADP átalakulásból keletkezik. A páros β-tubulinján ATP van.

A tubulin meghatározó a sejtszerkezetben; hiánya szerkezetváltozást, idegrendszeri fejlődési zavarokat okoz, és szerepe van a ráképződésben is.

tubulinfonal egymáshoz kötődött tubulinkettősők hosszú sora. Az α-tubulinon tironizetett tubulinkettős kapcsolódik az azonos állású másik párral, majd a következővel stb., hosszú láncot képezve; ezt nevezzük tubulinfonalnak.

Az ábrán a világos gomolyag az α-tubulin, a sötétebb a β-tubulin; a kinezin lépkedéses látszik (→kinezin); készítette Balla Éva.

A láncban lévő tubulinok ADP-t tartalmaznak, bomlékonyak, de vigyázzák egymást.A fonal egyik végén α-tubulin (negatív vég), a másikon β-tubulin van (pozitív vég), az utóbbin kapcsolódik hozzá a következő kettős, mivel a pozitív vég tubulinjában még ATP van. Ha a láncvégi ATP vízelvonással ADP-vé alakul, a láncképződés megáll, és ha nem kapcsolódik valamihez, a lánc lebomlik. Az ATP–ADP átalakulás tehát a tubulinfonal fel- és leépülésének a kulcsa.

A tubulinfonalak egymáshoz fekszenek, kissé eltolódva, ezért a haránt sorok enyhén csigavonalszerűek. Jellegzetesen palástszerűen fonódnak, így képezik a mikrocsövecskéket.