serdülőkor puberty (pubertas) a gyermekkorból az ivarérett korba való átmenet időszaka. A hypothalamus–agyalapimirigy–ivarmirigy–tengely (HPG-tengely; hypothalamus–pituitary–gonadal–tengely) tevösődése indul meg. Ebben mennek végbe azok a testi változások, amelyekből a gyermeki testből felnőtt test formálódik. A serdűlő kor az agyból az ivarmirigyekhez küldött jelzésekkel indul. Ennek következtében az ivarmirigyek szteroidokat termelnek, létrehozva a nemiségüknek megfelelő másodlagos nemi jelleget (zsíreloszlást, bőr és emlő, csont és izom átalakulásokat, valamint a növekedést.)

Általában a lányokban 10,5 évesen kezdődik, és 15–17 korig tart. A fiukban 11–12 éves kor a kezdet, 16–17 évesen a vége. A legnagyobb esemény a serdülőkorban: a lányokban a havibaj megjelenése (átlagosan 12,5 év); a fiúkban az első ondókilövés (13 év). A növekedési gyorsulást 10 –12 éves korra teszik.

A serdülőkor egyes elemeinek külön nevük van: az emlőnövekedés a telarche, amely ösztrogénhatás következménye, a szeméremszőrzeté a pubarche; az androgének termelik. Az adrenache a mellékvesekéreg androgén képzésének a kezdete.

Az angolban használják a prepuberty, preburtal, prepubescence elnevezéseket is. A magyarban szükségtelen: a serdűlőkor előtt a gyermekkor van, ezért mindaz, ami a serdűlőkor előtt van, az gyermekkori jelenség.

Szüléskor előfordulhat, hogy átmenetileg növekszik a szteroid képződés, amely lányoknál emlőduzzanatban, fiúkban a szeméremszőrzet serkenésében nyilvánul meg. A jelenséget mini-puberty of infancy nevezik. Szokásosan 2 éves korra elmúlik.