csíralemezek az ébrényi fejlődés elején sejtelkülönüléssel létrejövő három (belső, külső és középső sejtlemez. A csírapajzsot alkotják. Ezekből alakul ki az ébrény minden sejtje. Az ébrénycsomó felsőbb sejtjei hozzák létre. (→ébrénycsomó)

▪ Belső csíralemez (endoderm, endoderma) egyetlen hámsejtsor, az ébrényüreget határolja. A csírapajzs elsőnek kialakuló lemeze. A belső csíralemez fő származéka az emésztő- és légzőrendszer hámja, de ide tartozik még a például a garat, a nyelőcső, a pajzsmirigy és a húgyhólyag hámja is.

▪ Középső csíralemez (mesoderm, mezoderma) az első kötőszövetféle sejtsor, ellentétben a belső és külső csíralemez hámsejtsorával. A belső és a külső csíralemez között van. Harmadiknak alakul ki. Fő származéka a keringési (szív, erek), az izomzat és a vázrendszer (néhány kivétel van, lásd: dúcléc), a vesék, illetve a kötőszöveti rendszer számos eleme. A tápsejtekkel együtt alakítja ki a magzatburok külső lemezét (külső magzatburok).

▪ A külső csíralemez (ectoderm, ektoderma) egy egyrétegű hámsejtsor, a csírapajzs szikhólyag felöli része. Fő származékai a bőr és az idegrendszer. Belőle ered még például a szaglóhám, a szemlencse és a fogzománc. Másodjára alakul ki; a belső csíralemezzel együtt a kétlemezes csírapajzsot alkotja.