egygénes öröklődés egyetlen gén által meghatározott jelleg átadása az utódnak. Négyféle ismert:

▪ Uralkodó öröklődés (dominant inheritance) (domináns öröklődés) uralkodó válzat által közvetített genetikai jelleg továbbítása a magzatba. A válzat párja nem befolyásolja a megnyilvánulását; ha az uralkodó válzat jelen van, mindig kifejeződik. Az uralkodó válzat származhat az anyától vagy az apától, és 50%-os valószínűséggel adódik tovább; így betegséget okozó másult uralkodó válzat, ha átadódik, az utódban is mindenképpen kiváltja a betegséget. Példa erre a Huntington-kór, amely tehát akkor is kialakul, ha a másik szülőtől az ép válzat öröklődik, azaz beteg szülő esetében 50% valószínűséggel lesz az utód is Huntington-kóros. Mivel ezek a betegek a természetes kiválasztódásban eltűnnek, az uralkodó öröklődésű betegségek jóval ritkábbak, mint a lappangó öröklődésűek.

▪ Lappangó öröklődés (recessive inheritance) (recesszív öröklődés) lappangó válzat által továbbított genetikai jelleg, amely csak akkor nyilvánul meg, ha a válzat párja is lappangó, azaz párban van jelen; vagy ha az uralkodó válzatpárja elvész (válzatvesztés) vagy elnémul, például módosulás, másulás vagy gátlóhatások következtében.

▪ Kifejeződő öröklődés* (codominant inheritance) két együttesen kifejeződő génválzatpár hozza létre. Mindkét válzat (szemben a köztes öröklődéssel) ugyanolyan mértékben kifejeződik, mintha külön-külön határoznák meg a jelleget. Például az AB-vércsoport: az AB-vércsoportú egyénben a vércsoportot meghatározó gén két válzata, egy A- és egy B-válzata van jelen. A kettősük által meghatározott vércsoport esetében (például vérátömlesztésnél) egyforma mértékben (és nem köztes állapotként) nyilvánulnak meg mind az A, mind a B vércsoport sajátságai, mindkettőt figyelembe kell venni, azaz egy harmadikféle (AB-vércsoport) változat keletkezik.

▪ Köztes öröklődés (intermediate inheritance, incomplete dominant inheritance) egyenlően kifejeződő válzatok hozzák létre, egyik sem nyomja el a másikat, a keletkező jelleg a kettő közötti. Ez úgy képzelhető el, hogy a génpár egyike által képzett fehérje szintje sem 100%-os; a két fehérje 50–50%-ban van jelen, és mindegyik érezteti hatását.

▪ Többválzatos öröklődés (multiple allele inheritance) a génnek az adott fajban kettőnél több válzata létezik; az egyed genetikai jellege attól függ, hogy melyik két válzatot örökölte. Szintén példája az AB0 vércsoport. A három leggyakoribb válzat A, B és 0; ebből kettő található meg egyetlen egyedben, és ez a kettő határozza meg a vércsoportot: Ha A és A illetve A és 0 válzat van jelen, a vércsoport A (az A válzat az uralkodó a 0-val szemben). Ugyanígy, ha B és B, illetve B és 0 válzat van jelen, a vércsoport B (a B válzat szintén uralkodó a 0-val szemben); ha két 0 válzat van, a vércsoport 0; míg ha A és B van együtt, a vércsoport AB (l. fent).