átírásirányító öröklődés epigenetic inheritance a DNS átírásirányítási sajátosságainak, a kromatin állapotának átörökítése az utódokba: az ivarsejtekből (petesejt, ondósejt) adódik az utódsejtekbe, amelyekbe bevésődik (genetic imprinting) és pontosan ismétlődik a testi sejtek osztódásakor. Másként a génkifejeződés olyan öröklött formája, amelyet nem a bázissorrend határoz meg, hanem a kromatint alkotó fehérjék, illetve a DNS bázisainak vegyfolyamata, pl. hisztonok acetilezése, citozinok metilezése. Voltaképpen válzatnémítás:

A válzatbázissor némítása metilezéssel, függően az apai vagy anyai eredettől. A válzatbázissor lehet kromoszóma, kromoszómarész, gének vagy egyetlen gén, és lehet szövetfajlagos is, amikor csak egyes szövetekben, sejtformákban némul az egyik válzat. A beírással a bázissor nem változik, csak nem tevékeny.

Egyre több megfigyelés utal arra, hogy CpG-szigetek metileződnek. Ismert, hogy sok CpG-sziget van az indítók közelében; ezek metilezése megakadályozhatja a génátírást. Bizonyos válzatbázissorok közül az anyaiak, másoknál az apaiak némulnak, többségében az apaiak. Például az IGF2 anyai, a H19 gén apai beírással gátlódik, vagyis az IGF2-ből az apai, a H19-ből az anyai válzat fejeződik ki. A némított válzatbázissor öröklődik sejtről sejtre, a számcsökkentő osztódásban is.

Több mint 100 gén némul el beírással, A beírásos gének csoportosan helyezkednek el; mindegyik csoportot legalább egy változóan metilezett bázissor (differentially methylated region) némít.

A válzatbázissor némítása már az ivarsejtekben elkezdődik, úgy, hogy a megtermékenyítéskor két teljesen azonos, de működésében különböző DNS párosul. Néhány nemi jelleg így öröklődik, ezért ezeknek a vonásoknak az öröklődése nem követi a Mendel-szabályokat.