HP1 ( heterochromatin protein 1) a tömörödött kromatin alapszerkezeti fehérjéje. Három törzsökös gomolya van: az N-végi kromogomoly (chromodomain), amelyik a hisztonmag H3K9met3 végéhez kötődik. A kapocsrész (hinge region), amelyik hajlékony és a nukleinsavhoz kapcsolódik, valamint a távoli kromogomoly (chromo shadow domain), amelyik a HP1 kettőst hozza létre, és toboroz más fehérjéket, mint hisztont módosító enzimeket, magtestecseket alakító és kromatint tömörítő fehérjéket. Van még az N-végi gomolya, amelyik szabályoz.
A HP1 a kromatinhoz kötődve hidat képez a magtestecsek között, tömöríti azokat. A magfolyadékban cseppecseket képez (phase-separated liquid droplets), amelyek folyadékelválasztó képződmények (liquid–liquid phase separation, LLP S), lehetővé téve önálló, környezetétől elkülönülő tevékenységet.
A HP1-nek az emberi sejtekben három rokonváltozata van: a HP1α, a HP1β és a HP1γ. A HP1α és a HP1β a középrészköri kromatinban van, némítja a géneket; a HP1γ előfordul a génátírást hosszabbító gomolyokkal is, és részt vesz a RNS-ek módosításában.