állványfehérje scaffold protein a jelutak alapvető fehérjéje. Ellentétben a kapcsoló fehérjével, amely egy, legfeljebb két fehérjét hozz össze egy harmadikkal, az állványfehérje többet.
Általában sok gomolyt tartalmaznak és sokban van rendezetlen szerkezeti rész – mindkettő szükséges a többes feladatukhoz. A gomolyok kicsik (~80 aminosav) és hosszabb (~150 aminosav) rendezetlen hurkokkal kapcsolódnak; ez teszi lehetővé különleges kötőképességüket: sokféle fehérjével és más molekulával (DNS, RNS, sejtelemek) képesek kapcsolódni. Tevékenységük sokféle:
• Létrehoznak tevékeny molekulaösszteseket, és többé-kevésbé egyidejű kölcsönhatásokkal szabályozzák is azok működését.
• Kapcsolnak a jelközvetítésben részt vevő fehérjéket, mintegy állványzatot formálnak nekik, lehetővé téve, hogy létrejöjjön a kapcsolat közöttük. Például a MEK-fehérje összetartja a RAS–GTP–RAF együttest, és hozzájuk köti a MAPK-molekulát. A kapcsolat térbeli, időbeli változtatásával szabályozzák is a jelközvetítést. Előfordul az is, hogy az állványfehérjéhez való kapcsolódás következményeként az enzim térszerkezete megváltozik, és hatékonnyá válik – foszforilezi az állványfehérjéhez kötött többi fehérjét, avagy gátlódik.
• A sejt valamelyik részéhez (sejthártya, sejtszervecske, DNS stb.) horgonyoznak több molekulát (kinázokat, foszfatázokat stb.), aminek következtében a célhelyen jöhet létre a kapcsolat a közvetítő molekulák között (foszforilezés, defoszforilezés stb.). Ezzel megakadályoznak káros kapcsolódásokat. Például: az AKAP (A-kinase anchor protein) kapcsolja a PKA-t (fehérje-kináz-A) és a célfehérjé(ke)t); elszállítja ezt az együttest a sejtmagba, ahol a PKA foszforilezi a célfehérjét – az enzimhatás a végrehajtás helyén következik be. Egyúttal biztosítják, hogy a szállítás közben a célfehérje nem kapcsolódik szükségtelenül, mivel még tétlen állapotban van.
• Irányítják a jelközvetítést a pozitív és a negatív visszajelzések továbbításával. Ezt a jelközvetítők megkötésével érik el: a jel csak a kapcsolt molekulák közt adódik át; a sejtplazmában lévő ugyanolyan molekulák között nem. Ilyen például a háromkináz-jelközvetítés: az állványfehérje kapcsolja mindegyiket, ekként érintkezhetnek egymással.
• Különböző jelpályák molekuláinak kapcsolásával összekötnek jelközvetítéseket.
• Elzárnak fehérjéket a lebontás elől. A jelközvetítés visszafordítható és, ha megszakad, a tevékennyé vált közvetítő fehérjék defoszforileződnek vagy lebontódnak. Ezt akadályozza meg a fehérje megkötésével: elzárja a fehérjét a foszfatázok, illetőleg a hasító enzimek elől. Az is megeshet, hogy a foszfatáz túl gyorsan defoszforilez, még azelőtt, hogy az enzim elérné a célfehérjéjét. A kapcsolódás az állványfehérjéhez, ennek is elejét veszi.