endo- előtag ’belső’ jelentéssel ■ endogenous retrovirus, ERV belretrovírus (→retrovírus) ■ endometrioid →méhhámszerű ■ endonukleáz (→nukleáz) ■ endoplasmatic reticulum (endoplasmás retikulum) (→plazmahálózat) ■ endosome (endoszóma) (→beltestecs) ■ endothelial cell (endotél, endothel, endothelium) →érhám

nyirokszervi elemek a nyirokszervekben előforduló sajátos szövetképződmények. A nyirokszervek szerkezete meglehetősen hasonló, sok bennük a közös elem. Ilyenek a kötőszöveti gerendák, a térrács, a térrácsöblök, a nyiroktüszők, a T-sejtes terület és a magas érhámú visszerecskék.

▪ Kötőszöveti gerendák (trabeculae) a másodlagos nyirokszervek és a csecsemőmirigy kötőszöveti tokjából kiinduló, a szervek központja vagy kapuja felé összetartó kötőszöveti rostok hálózata. Ezek a kötőszöveti gerendák képezik a nyirokszervek „durva” vázát, tartják egyben a szerveket, és tagolják őket kisebb egységekre. A gerendákban haladnak az erek, és ha vannak, a nyirokerek meg az idegek.

▪Magas érhámú visszerecskék (high endothelial venula, HEV) a hajszálerekből összeszedődő parányi visszerek több-kevesebb, jellegzetesen magas, az értérbe domborodó érhámsejttel* (endothelial cell). A magas érhámsejteken át szállítódnak a másodlagos nyirokszervekbe települő nyiroksejtek. Az érhám- és a nyiroksejtek egyedi jelfogóikkal kapcsolódnak; így választódnak ki a betelepülő (homing) nyiroksejtek. A jobb oldali elektronmikroszkópos felvételen a mandulából származó magas érhámú visszerecske látható (szaggatott vonallal körülrajzolva). Az erecske falában és üregében is bázikusan festődő nyiroksejtek (csillag) vannak. Az érhámsejtek (nyilak jelölik) magja laza, míg a nyiroksejteké tömött kromatin szerkezetű; ez segít a kétféle sejt megkülönböztetésében.

A bal oldali elektronmikroszkópos ábrán jól megfigyelhető, hogy a visszerecskében a köbalakú érhám (E) körülveszi az érfalon átvándorló nyiroksejtet (L). Vörösvértestek (V) az érben. BM (basal membrane) az erecske alaphártyája.

▪ Nyiroktüszők (→nyiroktüszők)

▪Térrács*, hámrács*. A térrács sajátos, a III-as fajtájú kollagénrostokból (térrácsrostok*) és a rostokat behüvelyező térrácssejtekből* (reticular cells) álló térbeli rácsszerkezet. A rácssejtek módosult kötőszöveti sejtek; ezek nemcsak képezik a térrácsrostok alapanyagát, hanem behüvelyezik azokat, és tevékenyen részt vesznek a nyirokszervek működésében is (antigének kötése, szállítása, citokinek, hormonok képzése stb.).

A térrács átszövi a gerendák közötti teret, és a nyirokszövetnek a „finom” vázát (alapváz) alkotja. A térrács közeiben (térrácsközök*) kis nyiroksejtek halmazai és járulékos sejtek (nyiroksejtállomány), máshol kiöblösödések, tágulatok (térrácsöblök*) vannak. Az ábrán a térrácsrostok szövevényes hálózata látható. A közöttük lévő kitágult rések a térrácsöblök.

A szájpadmandula térrácssejtjének elektronmikroszkópos felvételén megfigyelhető, hogy a térrácssejt* (R) behüvelyezi a III-as fajtájú kollagénrostokat (rr). A nyiroksejtek (L) csak a rostot behüvelyező térrácssejtekkel érintkeznek, a rost kollagénállományával nem. Középen (O) egy osztódó sejt a korai előszakaszban (profázisban).

A csecsemőmirigy kivételével a nyirokszervek rácsszerkezetei térrácsok. A csecsemőmirigyben a sajátos hámsejtek rostok nélkül képezik a rácsrendszer egészét, ezért nevezzük hámrácsnak ezt a rácsszerkezetet.

Az elektronmikroszkópos ábrán hámrácssejt (H) látható, amelyet kis nyiroksejtek (L) vesznek körül. A hámrácssejt tömött kromatinjának a szerkezete különbözik a nyiroksejtekétől; ennek alapján azonosítható. A hámrácssejtek képezik a rácsszerkezetet rostok nélkül (hámrács).

▪ Térrácsöblök* a térrácsközök kiöblösödései, ezek bonyolult összefolyásai; bennük nyirok kering, és minden oldalról a térrácssejtek bélelik. A térrácsöblöknek alaphártyája (basal membrane) nincs: a térrácssejtek a térrács rostjait beburkolva, azokon rögzülnek. A nagy falósejtek és más antigén-bemutató sejtek a térrácssejteken vándorolnak.

Ahol a térrácsöblök érintkeznek a nyirokszövettel, a sejtbélést szemernyi rések tarkítják a sejtek ki-be járására. A nagy falósejtek nyúlványai is ezeken át hatolnak a térrácsöblökbe. Az üregrendszer lassítja a nyirokáramlást; így a nagy falósejtek és a többi antigén-bemutató sejt könnyebben ismeri fel és köti meg az antigéneket.

A bal elektronmikroszkópos ábrán nyirokcsomói térrácssejt látható. A térrácssejt (R) sinusendothelként is és a rácsöblök belsejében, a nyirok szűrését biztosító rácsrostelemként is tevékenykedik (rr), és közrefogja a rácsöböl (S) melletti kötőszöveti gerendát (BM).

A jobb ábrán a nyirokcsomó térrácsöblének (S) szélén két rácssejt (R) körülvesz néhány elágazó kollagénrostot (nyilak). A térrácsrostot behüvelyező térrácssejtek felszínével érintkezik két kis nyiroksejt (L). A kép jobb felső sarkában nagy falósejt részlete látható. (Az ábrákat Oláh Imre készítette).

▪ T-sejtes terület a nyiroktüszők körüli nyirokszövet. A lépben jól körülhatárolt képlet (PALS), más nyirokszervekben a tüszők közötti, elmosódott határú területek formájában (paracortex, interfollicular space) látható. Benne a T-sejtek mellett nyúlványos sejtek és nagyfalók vannak. A T-sejtes terület működése szervesen összefügg a nyiroktüszőkkel.