AGC kinázcsoport 63 törzsfejlődésben kapcsolódó, hasonló szerkezetű szerin-treonin-kináz, a →PDK1, AKT, SGK, PKC, PRK/PKN, MSK, RSK, S6K, PKA, PKG, DMPK, MRCK, ROCK, NDR, LATS, CRIK, MAST, GRK, Sgk494 és YANK enzimcsalád alkotja. Az Aurora és PLK enzimcsaládokban is van hasonlóság, de nem tartoznak az AGC kinázcsoportba. Nyolc családot növekedésfehérje-jelzések, a többit különböző jelzések irányítanak. Tevékenységükben nagyon hasonlók. Az AGC kinázokat 63 gén képezi (ezeket 14 családba és 21 alcsaládba sorolják). Szerkezetben megtalálhatók a fehérje-kinázok szokványos elemei (→fehérje-kináz). Jellegzetes a C-végi megnyúlás a HM mintázattal és a foszforilező gomolyuk két lebenye közötti PIF-zseb. Térszerkezet-változással tevősödnek: a kinázgomolyuk szabályozó része, a PIF-zseb módosul, és kapcsolja ki vagy be az enzimműködést.

anyagcsere metabolism (metabolizmus) a sejtekben végbemenő olyan vegyfolyamatok, amelyek energiát biztosítanak a sejt létezéséhez (mozgás, növekvés, osztódás), működéséhez és a sejt szerves molekuláinak előállításához. A szervezet anyagcserefolyamatai során felhasznált energiát pedig táplálékfelvétel biztosítja. A sejtek a felvett molekulákat részben beépítik, átalakítják saját molekuláikká (anabolism, építő anyagcsere), részben lebontják energia kinyerésére (catabolism, bontó anyagcsere). Az anyagcsere során egyebek mellett sok elektronátmeneti vegyfolyamat is zajlik.

Az energia nyerése nagyrészt a sejtlégzés során valósul meg. Egyszerűen összegezve: a glükóz elektronleadással CO₂-vé bomlik, a leadott elektronokat átvevők, a NAD⁺ és a FAD veszi fel, NADH és FADH₂ keletkezik. A NADH és a FADH₂ által szállított elektronok energiája soklépéses folyamat végén elősegíti az ADP foszforileződését ATP-vé. Az energia az ATP-ben raktározódik, és használódik fel az energiaigényes vegyfolyamatokban.

Két formája az oxigénes és a nem oxigénes anyagcsere.

blastocoel →hólyagcsíraüreg. Ennek kialakulásától nevezik a fejlődő ébrényt hólyagcsírának.

blastula, blastocyst (blasztula) →hólyagcsíra

hólyagcsíra blastula, blastocyst, az ébrény neve a 32+ sejtes állapotban, amikor már folyadéküreg jelenik meg az ébrény belsejében, a sejtek között. Már a 8-16 sejtes ébrényben kezd kialakulni a tápsejtek rétege. Ezek folyadékot juttatnak az ébrény belsejébe; a folyadék széttolja a belső sejteket: összefolyó üregek keletkeznek. A tápsejtek rétegével körülvett üreges szerkezetet nevezzük hólyagcsírának. Végül a tápsejtek egyetlen nagy üreget (blastocoel) fognak körül (hólyagcsíraüreg). A hólyagcsírában még egy sejtcsoport van, amelyik belülről tapad a tápsejtekhez; ez az ébrénycsomó, belső sejtcsomó. (→ébrényi fejlődés kezdete)

hólyagcsíra-folyadék a hólyagcsíraüreg tartalma: cukrokat, tejsavat, ketonanyagokat, aminosavakat és fehérjéket tartalmaz.

hólyagcsíraüreg blastocoel, a hólyagcsírában keletkező mind nagyobb üreg, amelyet folyadék tölt ki. A folyadékot a hólyagcsírát határoló táplálósejtek termelik; ez formálja az üreget. Végül egyetlen üreg lesz, amelybe az ébrénycsomó lóg be. Ez az első folyadékkal teli üreg a fejlődő ébrényben.

szénhidrát-anyagcsere zavarai A klinikai gyakorlatban négyfélét különböztetjük meg: →inzulin-érzéketlenség, →csökkent cukorellenállás, →növekedett éhomi vércukor és a →cukorbetegség, amelynek 1-es és 2-es formája van.