MRN-össztes MRN nuclease complex háromféle fehérje (MRE11–RAD50–NBS1) kettőződéséből keletkező hatfehérjés együttes. A kétszálú DNS-töréseket ismeri fel, és akadályozza, hogy tovább szétváljanak. Tevékenyen részt vesz továbbá a kétszálú DNS-hiba kijavításában, a DNS-végek rögzítésében és kivágásában, valamint jelt ad a DNS-javító fehérjék képződésére az ATM-jelvonalon.

• MRE11 (meiotic recombination 11): törzsökös, 70–90 kDa tömegű fehérje az N-végén öt foszfodiészteráz mintázat van, a C-végen pedig egy RAD50-kötő és egy sapkagomoly (capping domain) található, a kettőt hosszú hajlékony kapcsolórész köti össze. A C-végen kapcsolódik a RAD50-el, az NBS1-et pedig a foszfodiészteráznál köti.

A MER11 kettőst képez, és többféle feladatot is ellát: összekapcsolást építve kötődik a DNS tört végeihez, valamint kivág sorközi és sorvégi nukleotidokat is (endo- és exonukleáz) az egy- és a kétszálú DNS-törésekben. A nukleotidokat 3’ → 5’ irányban hasítja, fordítva nem képes. Továbbá elősegíti az ATM kapcsolódását az NBS1-hez, jelt ad a sejtkör leállítására, kiegyenesíti, majd összeilleszti a DNS-szálakat.

• RAD50 (RAD50 Double Strand Break Repair Protein) az SMC (structural maintenance of chromosome) fehérjecsalád tagja. Fejrészből (N-vég), cinkhorogból (zinc hook) (C-vég) és a kettőt összekötő kettős fonadékból (coiled-coil) áll, ~150 kDa tömegű. A fejrészben lévő DNS-kötő gomolya tartalmazza az ABC-ATPáz gomolyt (ABC-type ATPase domain), amelynek N-végén Walker-A, C-végén Walker-B foszfátkötő mintázat, és egy, SMC fehérjékre jellemző, jelzésmintázata van. A foszfátkötő mintázatok egymással fűzűdnek, kialakítva a kétrészes ATP-kötő részegységet (bipartite ATP-binding cassette). Ez a DNS-kötő gomoly kapcsolódik a kettősen tőrt DNS-szálak végeihez. ATP-hasonmás (AMP-PNP; adenilil-imidodifoszfát) kapcsolására bekövetkező szerkezeti változás teszi lehetővé a RAD50 kapcsolódását a DNS-végekhez – az ATP-hasonmás bomlásával a kapcsolódás felszakad.

A RAD50 fehérjét a RAD50 gén (5q31.1) kódolja. A gén hibája összefügg többféle betegséggel: ATLD (ataxia telangiectasia-like disorder), NBS (Nijmegen breakage syndrome), NBSLD (NBS-like disorder), az örökletes emlő-petefészekrákkal. Ezekre jellemző a sugárérzékenység és az immunhiány.

• NBS1 (Nijmegen breakage syndrome-1) fehérje, más néven nimbin, 65–85 kDa tömegű fehérje. Az N-végén FHA (fork-head associated) és két BRCT (Breast Cancer Suppressor Protein BRCA1; BRCA1 C-vég gomoly), a C-végen a MRE11-kapcsoló és az ATM-kapcsoló gomoly van, valamint nukleinsav-jelző (nuclear localization signals), amely a sejtmagba jutásra ad jelet. A FHA a szerin–X–treonin mintázatokat azonosítja, és ha a treonin foszforilezett, kapcsolja. Ilyen mintázat van a DNS-hibát javító fehérjékben, mint MDC1, CTP1. A BRCT ugyanezt a mintázatot ismeri fel, de akkor kapcsolja, ha a szerin foszforilezett. Ennek alapján szabályoz: válogatja ki a DNS-töréshez kapcsolódó javító és a sejtkört feltartóztató fehérjéket. Az NBS1 irányítja az MRN együttes sejtmagba jutását, DNS-hez kötődését és a nukleáz tevékenységét.

Az MRN-össztes kettős feladatot lát el: tevékenyen részt vesz a kétszálú DNS-hiba kijavításában, a DNS-végek rögzítésében és kivágásában, valamint jelt ad a DNS-javító fehérjék képződésére az ATM-jelvonalon.

Az MNR-össztes hibája sokféle rákban és más betegségben is előfordul. Az MRN-össztes megfelelő működése elengedhetetlen az ébrény fejlődésében, hibája az ébrény pusztulásához vezet.