RNS-közbeavatkozás, RNSi* RNA interference, RNAi (egyéb elnevezések: co-suppression, post-transcriptional gene silencing [PTGS], quelling) a génkifejeződés (génátírás vagy az mRNS-ek átfordítódásának) gátlása fajlagos bázispárosodással kapcsolódó kis közbeavatkozó RNS-ek által. A génfékezés és az mRNS-gátlás folyamatát foglalja magában; a kettő közös elnevezése. A közbeavatkozás vonatkozhat egyetlen génre, géncsoportokra, önző genetikai elemekre* (selfish genetic elements/material).

Az RNSi, vagyis az RNS-közbeavatkozás a génműködés életfontosságú szabályozója: az alapvető sejtfolyamatok – sejtburjánzás, sejtelkülönülés, szervezeti egyensúlyállapot (homeostasis) – génjeinek a működése is ekként szabályozódik. Elengedhetetlen az idegen RNS-ek (vírusok) elleni védekezésben; az idegen mRNS-ek lebontásával jár. A célzott kezelések ígéretes formája, pl. a daganatsejtek mRNS-ei fajlagosan támadhatók a bázispárosodással való kötődés miatt.

génfékezés* a génátírás közvetlen szabályozási módja: megakadályozza a génátíródást (transcriptional gene silencing, TGS), rendre átmenetileg. Veleje: a kis közbeavatkozó RNS – az emberi sejtekben meghatározóan az siRNS – bázispárosodással (base-pairing) kötődik a DNS-nek valamely gén átíródását gátló bázissorához. Ez a bázissor általában a génben van, leginkább az indító területén, de lehet a köztesben, sőt a képezőben is; avagy a DNS más részén. A fékezés többféleképpen jöhet létre, pl. a kapcsolódott RNS gátolja a polimeráz továbbjutását, szabályozhatja a DNS és a kromatin metilezését, a kromatin módosulás.

mRNS-gátlás a génkifejeződés lényeges szabályozási folyamata a sejtplazmában. Főleg az miRNS/siRNS a RISC részeként bázispárosodással kötődik az mRNS-hez, és azt hasítja, vagy csupán az átfordítását gátolja. Az mRNS gátlása visszahat: a génátíródást követően csillapítja a gént (post transcriptional gene silencing, PTGS), szokásosan tartósan. (→RISC)