SWI–SNF össztes SWI/SNF (SWItch/Sucrose Non- Fermentable) complex változó összetételű sokfehérjés képződmény, az SWI és az SNF gének által kódolt fehérjékből áll, a kromatint módosítja, serkenti a DNS átírását. Az ATP-bontásból eredő energiával lazítja meg a hiszton fehérjék és a DNS közötti kölcsönhatásokat, lehetővé téve, hogy a DNS pl. az átírásfehérjék számára hozzáférhető legyen. Általában az indítók/fokozók területén kötődik a kromatinhoz.
Az SWI–SNF össztest a gombákban fedezték fel; nevükben az SWI a „mating-type switching”-re, azaz az ivaros szaporodási forma változtatására, az SNF pedig („sucrose non-fermenting”) arra utal, hogy a gén hiányában a gomba nem képes répacukor táptalajon növekedni.
Az emberi SWI–SNF össztes 9–14 alegységes, 1–2 MDa tömegű; szövetsajátosan változó összetételű. Mindegyikben van:
▪ egy ATPáz alapalegység (a BRG1 vagy a BRM),
▪ három BAF (BRG1/BRM-associated factor) alapalegység (BAF47, BAF155, BAF170)
▪ és járulékos alegységek (actin/β-actin, ACTL6A/B, ARID1A, ARID1B, GLTSCR1, BCL7, BCL11, SS18, SS18L1).
Az ATPáz az össztes enzime; legelterjedtebb változata az emberi sejtekben a BRG1, amelyet SMARCA4-nek és SWI2/SNF2-nek is neveznek. A BAF alapalegységek állványfehérjeként kapcsolják az ATPázt a járulékos alegységekhez, amelyek közül az ARID1A/B köti az össztest a DNS-hez. A járulékos alegységek több száz változatot hoznak létre, ez teszi lehetővé a szöveti fajlagosságot. A változatokat az SWI és az SNF betűszó mögé írt számokkal jelölik.
Az emberi SWI–SNF össztest BAF össztesnek is nevezik; használatos mindkét elnevezés. Háromféle BAF össztest különböztetnek meg:
▪ Alapforma (canonical) BAF (cBAF), amelyben a fentiekben ismertetett fehérjék vannak.
▪ A polybromo-associated BAF (pBAF), amelyben az ARID1A/B helyett ARID2, valamint hPB1 (BAF180) fehérje van. Az ATPáz ebben is a BRG1/SMARCA4.
▪ A GLTSCR1/GLTSCR1L-containing és BRD9-containing BAF (gBAF). Az alapalegységek ebben is azonosak a másik kettőben lévőkkel.
Megkülönböztetnek még idegsejtfajlagos BAF (neuron-specific BAF, nBAF) és idegsejtfajlagos pBAF (neuron-specific pBAF, npBAF) össztest, amelyek az idegsejtek keletkezésében, működésében meghatározók. Hibáik értelmi zavarokkal, testi torzulásokkal, fejlődési rendellenességekkel járnak. (SWI/SNF-related intellectual disability disorders →SSRIDDs).
Az SWI–SNF össztesek az alapvető sejtfolyamatok résztvevői. Elősegítik a káros behatásokra bekövetkező sejtválaszokat: fokozzák az UPR (unfolded protein response, rossz szerkezetű fehérjék megjelenésére adott válasz) és a PQC (protein quality control, fehérje minőség-ellenőrzés) folyamatokban résztvevő gének, többek között HSP (hősokkfehérje) gének átíródását, a HAC1, ADA2 és UME6 átírásfehérjék által szabályozott módon (→sejtválaszok).
Ismert a daganatgátló hatásuk: a SWI–SNF együttes bármely tagjának hiánya, zavara daganatképzéshez vezethet. A rosszindulatú daganatokban gyakran keletkezik SWI–SNF hiány, de hiányuk lehet ivarsejt-eredetű is, ilyen például a már említett BRG1/SMARCA4 gén öröklődő eltérése. A daganatok fajtája összefügg azzal, hogy az együttes melyik tagja károsodik, pl. a BRG1/SMARCA4 génhibája a kissejtes rákfélékre jellemző. (→BAF, BRD9, BRG1, BRM, SMARC)