TAP (transporter associated with antigen processing) szállítófehérje, az ATP-binding cassette (ABC) transporter family tagja. Szerkezetileg hasonló két fehérjéből, TAP1 és TAP2 áll. Mindegyiknek van egy sejthártyai gomolya az N-végen, és sejtplazmai gomolya a C-végen, ez köti a peptidet.

A TAP az antigénbemutatásra keletkezett kis peptideket (antigén-meghatározókat) szállítja a sejtplazmában a plazmahálózat hártyájához, amelyen az N-végi gomolya átnyúlik; lehetővé téve az MHC1 és az antigén-meghatározó kötődését a peptidkapcsoló össztes közreműködésével. Vagyis a TAP teremt kapcsolatot a sejtplazmai peptidek és a plazmahálózati MHC1 között, ezért az antigénbemutatás (szerzett immunitás) alapvető molekulája.

TAP-hiányos sejtek nem képesek megfelelő MHC1-hez kötött antigénbemutatásra. Többféle vírus is, pl. a herpeszvírus képez TAP-gátlókat, bénítva az immunvédekezést. TAP-gátlókat kezelésekre is alkalmaznak. (→peptidkapcsoló össztes)

tapadófehérjék cell adhesion molecules, CAM a sejthártyába beépült hártyafehérjék, amely összekapcsolódnak a szomszédos sejtek hártyájába épült kapcsoló fehérjével. A két sejten lehet egyforma (azonkapcsolódás*) vagy más kapcsolófehérje (máskapcsolódás*). Egy-egy sejt felszínén sok ilyen tapadó fehérje van; együttesen erős kötést hoznak létre; egyesével gyengék. A sejtek tapadó fehérjéi nem állandóak: változnak a sejtek fejlődésével és tevékenységükkel sajátos igények kielégítésére.

A tapadó fehérjék időleges vagy tartós összetapadást létrehoznak azonos sejtekkel, például hámsejtek egymással, avagy azonos formájú sejtek egymás között, például, hám, sima és szívizom, ideg), de a környezetűkkel is. Ezeket a kapcsolódásokat nevezzük sejttapadásnak (cell adhesion, sejtadhézió); ennek eredményeként sejtkötelékek jönnek létre.

A sejtközi állomány sejtjeivel való tapadás az állomány szerveződésének elemi része (sejt–sejtközi állomány tapadásnak mondjuk).

Többféle tapadó fehérje van, nagy csoportokat alkotnak. A legjelentősebbek: kadherinek, integrinek, immunglobulinok nagycsaládjába tartozók, szelektinek.

tapazin tapasin (egyéb nevei: TAP-associated glycoprotein, TAPBP) 1-es formájú hártyaátjáró fehérje, dajkafehérje és peptidcserélő enzim a plazmahálózatban. AC-végén kettős lizin mintázat (KKKAE) van, ez rögzíti a plazmahálózat hártyájában.

A peptidkapcsoló össztes tagja: a TAP szállítófehérjét és az MHC1-fehérjét is kapcsolja külön kötőhelyen, lehetővé téve, hogy az antigén-meghatározó átjusson a plazmahálózat hártyáján, és kötődjék az MHC1-hez. Az MHC gének közé tartozó TAPBP gén kódolja, amely a 6-os kromoszómán van (6p21.32). (→peptidkapcsoló össztes)

átalakuló hám metaplastic epithelium a hengerhámból laphámmá alakuló hám; a hengerhám alatt lévő, illetőleg ott megjelenő tartaléksejtekből képződik. Az ábrán, a felszínen az egysoros mirigyhám sejtek láthatók. Alattuk, jelzésekre, itt-ott tartaléksejtek jelennek meg; nyilakkal jelölve. A tartaléksejtek tevékenysége, keletkezése ma is vitatott. Annyit tudunk, hogy a Müller-hámból keletkeznek a terhességi idő közepén (midgestational age), és hogy szerepük van a mirigyhám sérüléseinek helyreállításában.

A tartaléksejtek folyamatosan szaporodnak, sorokba rendeződnek, és éretlen átalakuló sejtekké válnak. Az ábrán az egysoros hengerhám már nem látható, több sorban formálódó átalakuló hám foglalja el a helyét – köztük éretlen laphámsejtek (nyilakkal jelölve). A kialakuló hámátalakulás már egyáltalán nem emlékeztet a mirigyhámra. Változások a kötőszöveti alapszövetben is létrejönnek; sejtek és erek is átrendeződnek.

A hámátalakulás a felszínen és a bemélyedésekben egyaránt és egyidejűleg, de kisebb-nagyobb eltolódásokkal zajlik. Az átalakuló hámsejtek a bemélyedéseket fokozatosan kitöltik, miközben azok a felszín felé tolódnak a kötőszövet szaporodásának következtében. A bolyhokban szaporodó átalakuló sejtek viszont lenyomják a kötőszöveti vázat az erekkel együtt. Így válik az új laphám felszíne egyenletessé, simává, és így kerülnek az erek a kialakuló laphám alá. Ugyanakkor az átalakuló sejtek fokozatosan érnek is közbenső és felszíni laphámsejtekké. Az újonnan formálódó terület tehát összetett: a teljesen érett átalakuló hám már keveredik az éretlen többrétegű laphámmal. Az ábrán szembetűnő a sokféleség. A hámátalakulás egyidejűleg több helyen történő, visszafordíthatatlan folyamat, a laphám irányába elindult hámképződés csak laphámot hozhat létre.

Előfordul, nem is ritkán, hogy a mirigyhám-bemélyedések a nyákképződés miatt nem záródnak el teljesen, és laphámmal körülvett piciny nyílások keletkeznek (nyilakkal jelölve), avagy a kivezető nyílások záródnak el, és alattuk a bemélyedést nyák tölti ki (Naboth-tüszők). A teljesen kialakult többrétegű laphám vajmi kevéssé különböztethető meg az eredeti többrétegű laphámtól, a másodlagos laphámra ezek a nyílások – ha vannak – vagy a Naboth-tüszők utalnak. A nyílások és a Naboth-tüszők tehát azt jelzik, hogy azon a területen valamikor hámátalakulás zajlott le. Az ábra jobb oldalán Naboth-tüsző látható szabad szemmel a méhszáj (hosszú nyíl) mellett. A méhnyakat egyébként szabályos laphám borítja, és hogy ez valamikor átmeneti hám volt, arról csak a másodlagos jelek (például a Naboth-tüsző) árulkodnak.

A ábra bal oldalán az átmeneti hámban a fehér nyíl éles nyílásra mutat.

cell adhesion molecules, CAM →tapadófehérjék

középszakasz metaphase (metafázis) a sejtosztódás harmadik szakasza az M-szakaszban. (→sejosztódás)

középszakaszi őrzőpont* metaphase checkpoint a sejtosztódás utolsó szakaszában (M-szakasz) azt ellenőrzi, hogy minden egyes kromatida megfelelő hosszúságú mikrocsövecskével tökéletesen kapcsolódjék a citokrómmal. (→sejtosztódás)

metaplasia →szövetátalakulás