ecetsavoldat méhnyaktükrözéshez rendszerint hígított (3–5%-os) ecetsavoldat használunk ma is, noha nagyon sok hasonló savnak a különböző töménységű oldatát tanulmányozták, hogy van-e a hígított ecetsavnál megfelelőbb, de egyik sem terjedt el, jóllehet nem kizárt, hogy a jövőben lesz olyan, amellyel a háttér szöveti elváltozás pontosabban körvonalazható.

ecetsavvizsgálat a higított (3–5%-os) ecetsav méhnyakra kenése. Hinselman alkalmazta először, mindenekelőtt a méhnyaknyák eltávolítására javasolta, a hígított ecetsav nyákoldó, letisztítja a méhnyakat. Az ecetsavas ecsetelésnek több formáját is alkalmazzák. Használhatunk gyárilag előállított permetet (spray-t) vagy vattapamatot, amely talán a legegyszerűbb és a legmegfelelőbb is. Az ecetsavas oldatnak a méhnyakra öntése – 3-5 ml a hüvelybe – nem megfelelő, csípő, maró érzést okozhat, meg pocsékolás is.

Az ecetsavval átitatott vattapamattal a méhszájat 5-10 másodpercig ecseteljük, ügyelve, hogy az egész átmeneti sávot és a környékét is bekenjük. Ha az elszíneződés csak sejlik, az ecsetelést kétszer-háromszor is megismételhetjük, gyorsan egymás után.

A vizsgálatban a színelváltozás mellett azt is meg kell figyelni, hogy a fehéresedés milyen gyorsan alakul ki, szükséges-e többszöri ecsetelés, és hogy milyen hosszan marad meg: hamar elhalványul, vagy akár percekig is jól látható.

Az ecetsavvizsgálat tárja fel a háromféle hámszövetet, ezek határait, az átmeneti sávot, kötőszövetet stb., továbbá a szövetmintázatokat; a nemzetközi irodalom pattern recognition-nek nevezi, a mintázatokra pedig a colposcopic features/signs elnevezést alkalmazzák. A kolposzkópiai mintázatokból, jelekből következtethetünk a nyálkahártya (bőr) szerkezetére, elváltozásaira, azaz a mintázatokat, jeleket kialakító szövetszerkezetekre.

Természetesen valamely szabad szemmel látható elváltozás is vizsgálható tükrözéssel – a részletek, például a csak nagyítással felismerhetők (kóros erek) tanulmányozására.

elektromos tér electric field, E-tér a fizikában az a közeg, amely a töltések egymásra hatását közvetíti. Minden elektromos töltés elektromos teret hoz létre maga körül; ez a töltéssel bíró anyag tulajdonsága. Az elektromos tér a töltéstől távolodva a távolság négyzetével fordított arányban csökken. Elektromos tér azonban a változó mágneses tér hatására is keletkezik. A nyugalmi (static) elektromos töltés által létrehozott elektromos tér a nyugalmi elektromos tér* (static electric field).

Az elektromos teret az elektromos erővonalakkal* (electric lines) jelöljük:

A pozitív töltés körüli elektromos vonalak távolodnak a töltéstől, a negatív töltésnél a töltés felé haladnak.

Elektron és proton között kétsarkú elektromos tér* (dipole electric field) van. A töltések egyforma nagyságúak, a köztük lévő távolság kicsi. A tér iránytér: a negatív töltéstől a pozitív töltés felé mutat. Az elektromos vonalak (egyezményesen) a pozitívtól a negatív felé haladnak, abban végződnek. Tehát nincs olyan, amelyik a semmiben végződik, és olyan sem, amelyik önmagába tér vissza, vagyis zárt erővonal. Az erővonalak soha nem metszik egymást, ugyanis ha metszenék egymást, két irányba kellene haladniuk, ez pedig lehetetlen. Úgy mondjuk, hogy a kétsarkú elektromos tér „örvénymentes” iránymező. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a pontszerű elektromos töltéseknek az erővonalak mentén kellene haladniuk.

Azonos töltéseknél a mezők nem hatnak egymásra.

Az elektromos tér (E) ereje a tér valamelyik pontján egyenlő az adott ponton lévő megfigyelési töltésre ható elektromos erő és töltés hányadosával: E = Fe / q (E kifelé terjedő elektromos mező, F elektromos erő, q az elektromos teret létrehozó részecske töltése). Az elektromos erőt newtonban, a töltést coulomb-ban fejezzük ki, így az elektromos térerősség mértékegysége = newton/coulomb (N/C = V/m). A képletből adódik, hogy a töltésre ható elektromos erő a töltés és az elektromos térerősség szorzata.

kétsarkú elektromos testek (dipolusok) azok a testek, amelyekben a pozitív és a negatív elektromos vég elkülönül; az ellentétes töltések középpontja a rendszeren belül nem egy pontban van. Ezeknek a testeknek kétsarkú elektromos terük van. Az elektromos térbe helyezett kétsarkú elektromos testekre forgatóerő hat, amely a testet a tér irányába igyekszik fordítani. A forgatóerő nagysága arányos a kétsarkú nyomatékkal.

A molekulák is lehetnek kétsarkúak.

kétsarkú nyomaték dipole moment (dipolusmomentum, dipolusnyomaték) a kétsarkú elektromos testek egyik sajátsága: az elektromos térbe helyezett kétsarkú elektromos testek ellenállása a tér forgatóhatásával szemben. Jele: p; mértéke: q × l (a q a töltés, az l a +q és a -q töltések közötti távolság). Mértékegysége: coulomb × méter, C × m.

kétsarkú molekula dipole (dipólusmolekula) olyan molekula, amelyben az elektronkötésben résztvevő elektronok eltolódása miatt részpozitív és résznegatív állapot jön létre. A kötő elektronpár többet van a nagyobb elektronegatív atom körül.

kétsarkúság dipole moment (→töltésállapot)