ecetsavvizsgálat a higított (3–5%-os) ecetsav méhnyakra kenése. Hinselman alkalmazta először, mindenekelőtt a méhnyaknyák eltávolítására javasolta, a hígított ecetsav nyákoldó, letisztítja a méhnyakat. Az ecetsavas ecsetelésnek több formáját is alkalmazzák. Használhatunk gyárilag előállított permetet (spray-t) vagy vattapamatot, amely talán a legegyszerűbb és a legmegfelelőbb is. Az ecetsavas oldatnak a méhnyakra öntése – 3-5 ml a hüvelybe – nem megfelelő, csípő, maró érzést okozhat, meg pocsékolás is.

Az ecetsavval átitatott vattapamattal a méhszájat 5-10 másodpercig ecseteljük, ügyelve, hogy az egész átmeneti sávot és a környékét is bekenjük. Ha az elszíneződés csak sejlik, az ecsetelést kétszer-háromszor is megismételhetjük, gyorsan egymás után.

A vizsgálatban a színelváltozás mellett azt is meg kell figyelni, hogy a fehéresedés milyen gyorsan alakul ki, szükséges-e többszöri ecsetelés, és hogy milyen hosszan marad meg: hamar elhalványul, vagy akár percekig is jól látható.

Az ecetsavvizsgálat tárja fel a háromféle hámszövetet, ezek határait, az átmeneti sávot, kötőszövetet stb., továbbá a szövetmintázatokat; a nemzetközi irodalom pattern recognition-nek nevezi, a mintázatokra pedig a colposcopic features/signs elnevezést alkalmazzák. A kolposzkópiai mintázatokból, jelekből következtethetünk a nyálkahártya (bőr) szerkezetére, elváltozásaira, azaz a mintázatokat, jeleket kialakító szövetszerkezetekre.

Természetesen valamely szabad szemmel látható elváltozás is vizsgálható tükrözéssel – a részletek, például a csak nagyítással felismerhetők (kóros erek) tanulmányozására.