elektronpár az elektronhelyen a párjával mozgó elektron. Azokat az atomokban, amelyekben minden elektron kötött, párban van, nem keletkezik mágnesesség, mivel a két ellentétes mágneses irányultságú elektron a mágnesteret keltő hatást kioltja (diamegnetic).
■ Kötő
elektronpár olyan párosított sajátperdületű vegyérték-elektronpár,
amelyik két (vagy több) atommag körül helyezkedik el, mindegyik atomtörzs
erőterébe tartozik. A kötésben tehát párosítatlan sajátperdületű elektronok
vesznek részt, párosított sajátperdületű párt képezve. Kétféleképpen, összeállással
(kolligáció) vagy részesedéssel (datív kötés) alakul ki.
• Összeállás* (a vegyértékelektronok összeállása). Az egyik elektron az egyik atomból, a másik elektron a másik atomból származik. Mindkét egyesülő atom vegyértékhéján van egy vagy több különböző önperdületű páratlan elektron, amelyek közül egy-egy a két atomról párt képez úgy, hogy mindkét atommag körül megtalálható.
▪ Részesedés*. A kötőelektronpár az egyik atomról származik, ez helyezkedik el a két atommag körül, tartozik a két atomtörzs erőterébe.
■ Szabad elektronpár a kötésben nem résztvevő vegyérték-elektronpár; nem kötő vagy magányos elektronpárnak is nevezzük.
A képletekben az elektronokat csak akkor jelöljük, ha hangsúlyozni
akarjuk őket. Legtöbbször kettősponttal jelölünk: piros kettősponttal a kötő
elektronpárt. A képletben a köttőelektronpár a hidrogén és a klór körül is előfordul
– a többi csak a klór körül. A vegyértékhéjon
a szabad és a kötő elektronok együttes száma nem lehet több nyolcnál. (→vegyképlet)