forgás rotation a hagyományos fizikában valamely test tengelye vagy középpontja körüli mozgása, a forgatónyomaték hatására jön létre. A test minden pontja a forgástengely (középpont) körül mozog. A forgás nem egyenes irányú, hanem a tengellyel szöget (ω) bezáró mozgás.

Háromféle fizikai forgást különböztethetünk meg:

▪ A tengely körüli forgás a testnek a rögzített tengelye körüli körbeforgása; a test minden pontja a tengelye (forgástengely) körüli körpályán mozog. A forgástengely irányát a jobb kéz hüvelykujja mutatja, ha az ujjakat a forgás irányába állítjuk, a hüvelykujjat 90°-ban kinyújtjuk a kézfej többi részéhez képest. A tengely irányát nyíllal jelöljük, a nyíl annál hosszabb, minél gyorsabb a forgás.

▪ A pontszerű forgás a középponthoz (forgáspont) rögzített test körbeforgása. Például a középponthoz zsinórral erősített labda körforgása. Ez is tengely körüli forgás, csak a tengely időben változik

▪ A pörgettyű a test egy pontján rögzített forgómozgás.

A forgásirányt a jobb kéz szabállyal állapíthatjuk meg: ha ujjainkat a forgás irányába hajlítjuk, a hüvelykujj mutatja az irányt.

forgásmennyiség (perdület) a forgó test forgásának mennyisége, a test forgásállapotát jellemző iránymennyiség. A tehetetlenségi nyomaték és a szögsebesség szorzata. Jele: N, mértéke: θ × ω. Mértékegysége: kg × m² × 1/s.

Zárt tér összes perdülete állandó, azaz a perdület csak külső erő hatására változik meg. Ez a perdület megmaradásának törvénye.

forgássebesség a fordulatidővel és a fordulatszámmal fejezzük ki. Egy teljes kör megtétele a fordulat (revolution). Egy fordulat megtételéhez szükséges idő a fordulatidő (periódusidő); jele: T. Az időegység alatti fordulatok száma a fordulatszám; jele: f; szokásosan a percenkénti fordulatszámot adjuk meg.

forgásszög rotational angle az elfordulás nagysága, amely megfelel a forgó test által megtett szögfordulásnak. Jele: Δθ; egyenlő Δs / r (a Δs az ívhossz [a forgó test által megtett körívnek a hossza], az r a kör sugara [radius]). (Az ábrát Teleki Katalin készítette.) (→kör)

szöggyorsulás angular acceleration a szögsebesség időbeli változásának a gyorsasága. Jele: β, mértéke: Dω / Dt (a Dω a szögsebesség megváltozása, a Dt a megváltozás időtartama. Mértékegysége: 1/s².

szögsebesség angular/rotational velocity a szögelfordulás időbeli változási sebessége. Jele: ω; mértéke: Δθ / Δt (a Δθ a forgásszög változása, a Dt a változás időtartama). Mértékegysége: 1/s.

forgástengely (tengely) a forgó testnek a mozdulatlanul maradó vonala; a test ekörül forog.

körforgás, keringés orbital angular momentum a test körpályán való mozgása; a test egy másik test (középtömeg*) körül mozog, például a Föld keringése a Nap körül. Olyan egyenes irányú mozgás, amely minden pillanatban változtatja az irányát, vagyis a középtömeggel szöget bezáró kerületi mozgás. Ugyanolyan erő hozza létre, mint az egyenes irányú mozgást. A keringő test azért nem halad egyenes pályán, mert egy másik test nem engedi, hogy eltávolodjék, például a tömegvonzás miatt. Ha megszűnik a középtömeghez rögzítő erő, a test a körpályára érintőleges egyenes mentén elrepül.

▪ A keringő test pályája kör. A középtömegtől a keringő testhez húzott sugár a vezérsugár; a test elmozdulásával a vezérsugár is elfordul. Azt a körívszakaszt, amelyet a test megtesz, ívnek nevezzük. Jele: i.

▪ A keringési idő egy kör megtételéhez szükséges idő. Jele: T. Mértékegységes: s (másodperc).

▪ A fordulatszám a keringő test által időegység alatt megtett körök száma. Jele: n. Mértékegysége. 1/s.

Egyenletes a körforgás, ha a test egységnyi idő alatt mindig egyforma nagyságú körívet tesz meg.

perdület forgásmennyiség (→forgás) ■ perdületszám (→elektronrészecsszám)