génválzat* gene allele valamely kromoszómahelyen (genetic locus) lévő gén. Egyike a gén két vagy több lehetséges formája közül. Az emberi gének párban vannak, azaz két válzatból állnak, egyik az anyától, a másik az apától öröklődik. Mindkettő ugyanazt a genetikai jelleget meghatározó fehérjét kódolja, és a kromoszómapár azonos helyén van. (→génválzatpár) A génválzat formái:
▪ azonválzat (homozygous allele) a kromoszómapárján lévő válzattal azonos válzat; azonos válzatpár egyike.
▪ kifejeződő válzat* (codominant allele) olyan génválzat, amely mindig kódol fehérjét, és így részt vesz az egyedség kialakításában, de nem nyilvánul meg. Pl. AB-vércsoport: az AB-vércsoportú egyénnek egy A- és egy B-vércsoportot kódoló génje van, de ezek külön-külön nem nyilvánulnak meg; harmadikféle (AB-vércsoport) változat keletkezik.
▪ köztes válzat* (intermedier allele) a társával azonos erősségű génválzat; nem nyomja el a párját, de nincs is alárendelve.
▪ lappangó válzat* (recessive allele) csak kettős formában kifejeződő génválzat; a lappangó génválzat hatása nem érvényesül, mert az uralkodó párja elnyomja.
▪ válzatmás (heterozygous allele) a kromoszómapárján lévő válzattal nem azonos válzat; különböző válzatpár egyike.
▪ többes válzat* (multiple allele) olyan génválzat (gén), amelynek kettőnél több formája fordul elő valamely népességben. Egy-egy génnek akár 8–10 válzata is lehet. Ezek közül mindig csak kettő van az egyedben. A válzatok különböző társulása többféle jelleget alakíthat ki; valamelyik közüllük jellemző lehet az adott népességre. Két válzatnak az átlagosnál gyakoribb társulását valamely népességben a nemzetközi irodalom linkage disequilibrumnak nevezi (társuláseltolódás*); ez a kétféle válzat gyakoribb keletkezésének következménye.
▪ uralkodó válzat* (dominant allele) mindig kifejeződő és az egyedségben is megnyilvánuló gén.
hibás génválzat szabálytalan bázissorú génválzat (gén), génmásulás (báziscsere/bázisvesztés/bázistöbblet) okozza. Következményét tekintve többféle lehet:
▪ hatásszegény válzat* (hypomorph allele) részlegesen működő hibás génválzat: vagy kevesebb fehérje képződik, vagy olyan fehérje, amelyik csökkent hatású (leaky mutation).
▪ néma válzat* (null/silent allele, amorphic allele) nem működő hibás gánválzat: fehérjét/RNS-t egyéltalán nem kódol (RNA null / protein null), avagy hatástalan fehérje képződik.
A hatrásszegény/néma génválzat megnyilvánulása az egyedségben a párjától függ. Ha a társválzat* ép és kifejeződik, nincs látható hatása. A néma válzat azonban legtöbbször uralkó válzat, és elnyomja az ép párját; nem képződik a megfelelő fehérje (loss of function).
▪ túlműködő válzat (hypermorph allele) fokozottabban kódoló hibás génválzat, vagy olyan, amelyik hatékonyabb fehérjét képez. Mindkét formában növelt a gén hatása (gain of function).
▪ újdon válzat (neomorph allele) más működésű fehérjét/RNS-t képező válzat. Lehet másféle fehérje vagy ugyanaz, de másulás következtében megváltozott tevékenységgel.