ingerület az inger hatására bekövetkező sejtanyagcsere-változás, töltésváltozás, pl. áramingerület.

ingerületvezetés a helyileg keletkezet ingerület szétterjedése.

áramingerület* action potential (akciós potenciál) (→töltésingerület)

töltésingerület* potential a biológiában az idegsejtek nyugalmi (ingermentes) töltésállapotának (resting potential, nyugalmi potenciál) inger hatására bekövetkező változása. Az inger lehet jelmolekula, fény-, hőhatás vagy a sejthártya nyomódása. Két formája ismert: a helyi töltésingerület és az áramingerület.

helyi töltésingerület* local potential a sejt nyugalmi töltésállapotának megváltozása inger hatására az ingerérzékelés helyén. Az idegsejt jelfogójához kötődő jelvivő (pl. acetilkolin) hozza létre (ligand-regulated gate).

Veleje: inger hatására az ingerfelvétel pontján átmenetileg megnyílnak a sejthártya jelfüggő Na-csatornái (ligand-gated Na-channels), és Na⁺-ionok vándorolnak a sejtbe. Minél nagyobb az ingerület, annál nagyobb mértékben. Ennek következtében csökken a sejthártyán kívüli és belüli töltésállapot különbsége (depolarization, depolarizáció). Ellensúlyozására megnyílnak a K-csatornák, és K⁺-ionok vándorolnak ki a sejtből. Amikor megszűnik a sejt negatív töltése (0 mV) a Na-csatornák kezdenek záródni. A csúcsértéket (~+30 mV; egyes sejtekben 0 mV, másokban 50 mV) elérve, mind bezáródik, megszűnik a Na-ionok beáramlása.

A helyi töltésállapot-változás is terjed a sejthártyán, de fokozatosan gyengül, ezért csak rövid távolságra (az ingerérzékelés környékére) jut el. A helyi töltésingerület visszafordítható, az inger megszűnésével helyreáll a nyugalmi töltésállapot.

Előfordul, pl. glicin hatására, hogy sejt nem semlegesítődik, ellenkezőleg: fokozódik a negatív töltésállapota (hyperpolarization, hiperpolarizáció), és érzéketlenné válik, gátlódik a működése. A helyi töltésingerület tehát lehet serkentő vagy gátló; ez a szabályozás alapvető az idegsejtek működésében.

áramingerület* action potential (akciós potenciál) a biológiában az inger hatására keletkező töltésváltozás elvezetése a sejt felszínén (töltéshullám*). Feszültségfüggő ioncsatornák (voltage-gated ion channels) megnyílásával keletkezik a sejtnek abban a részében, amelyben sok (μm²-enként 350–500) az ilyen ioncsatorna. Ez az ingerkeltő hely (trigger zone).

Az áramingerület akkor követezik be, amikor a helyi töltésingerület eléri a küszöbértéket (55 mV). Ilyenkor nyílnak meg a feszültségfüggő Na- és a K-csatornák, hirtelen sok Na⁺-ion lép be a sejtbe, a plazma jelentősen pozitívvá válik (vagyis lényegesen csökken a sejtnek a környezetéhez viszonyított negatív töltöttsége – töltéscsökkenés), de a sejt a K⁺-ionok kilövellésével helyreállítja a nyugalmi töltésállapotot, fokozott negatív töltésállapotot hoz létre (töltésfokozódás). A Na⁺- és a K⁺-ionok vándorlása a másodperc töredéke alatt megy végbe.

A küszöbérték feletti hirtelen és jelentős töltésváltozás végighalad az idegroston; ezt nevezzük áramingerületnek. Ez visszafordíthatatlan. Jóformán minden áramingerület élettani hatást vált ki, pl. váladékképződés, izom-összehúzódás.

idegingerület-átvivők neurotransmitters egyszerű molekulák (aminosavak, peptidek, monoaminok stb. – az idegsejtekben bőséggel jelen lévő anyagokból származnak): a központi idegrendszer és az idegcsatolatok (synapses, szinapszisok) jelvivői. Az idegcsatolat előtti (presynaptic) idegsejtből szállítják a jelzést (idegingerület) az idegcsatolaton keresztül az idegecsatolat utáni (postsynaptic) sejtnek. A küldő sejtben kis hólyagcsákban vannak elzárva. Ingerület hatására kibocsátódnak a parányi (~0,1 μm) idegcsatolati hézagba, és azon áthaladva kötődnek a fogadó ideg ingerfogójához; hatásukra szokásosan ioncsatornák nyílnak meg. Hatásuk (milyen ioncsatornák nyílnak meg) attól a jelfogótól függ, amelyhez kapcsolódnak.

A legjelentősebb idegingerület-átvivők a glutamát, GABA (gamma-amino-vajsav), acetilkolin, glicin és norepinefrin.

Serkentést és fékezést is közvetítenek: a GABA és a glicin például a központi idegrendszer egyik leggyakoribb gátló, az glutamát pedig a serkentő jelvivője. Az acetilkolin az ideg–izom jelátvitelben (neuromuscular junction) vesz részt.

Idegingerületi jelfogó található azonban az idegcsatolaton kívül is, például sejtközi jelvitelnél.

neurotransmitter idegingerület-átvivő (→jelvivő)