ionos kötés ionic bond az ellentétes töltésű ionok közötti vonzásból létrejövő kötés; a vegyületet a vonzerő tartja egyben. Elektronok átadásával keletkezik. Erős kötés.

Két jelentősen különböző elektronegatív atom között jön létre: a nagyon elektronegatív atom magja ugyanis vonzza a kevésbé elektronegatív atom elektronjait. A kismértékben elektronegatív atom könnyen lead a külső héjáról elektront, a nagymértékben elektronegatív atom pedig könnyen felveszi. Az előbbiből pozitív töltésű, az utóbbiból negatív töltésű ion keletkezik, amelyeket a töltésvonzásuk, az elektromágneses terek kapcsolnak erősen egymáshoz.

Pl. ₃Li (elektronegativitás = 1,0) és ₉F (elektronegativitás = 4,0). A lítium lead egy elektront és Li⁺ ion (pozion, kation) és 1 elektron (e^-) keletkezik, a fluor felvesz egy elektront, F^- fluorid képződik. (A negatív ionok nevét -id végződéssel fejezzük ki. A pozitív ionoknak nincs megkülönböztető elnevezése.) Az Li⁺ és a F^- ionos kötéssel összekapcsolódik; lítium-fluorid jön létre. Képlete: LiF, amely a lítium és fluorid arányát fejezi ki; a molekulák számára nem utal. (→vegyképlet)

₂Mg (elektronegativitás = 1,2, külső elektronháján 2 elektron van) és ₆O (elektronegativitás = 3,5, külső elektronháján 6 elektron van). Az állékony szerkezet létrehozásához (a külső elektronhéjon 8 elektron legyen) a magnézium lead két elektront és Mg²⁺ ionná alakul, az oxigén felvesz 2 elektront, O^2- oxid keletkezik. Ezek vonzzák egymást, magnézium-oxid jön létre, képlete: MgO. (→elemrendszer)

Az ionkötéssel létrejövő molekulák a sók, amelyek iont tartalmazó szilárd elemek, rácsszerkezetet hoznak létre (kristályosodnak). Pl. a NaCl (nátrium-klorid), a konyhasó, amelynek kötési energiája 788 kJ/mol. (→sók)